Minden előirányzott fejezetet le fogunk zárni a belga elnökség alatt – vélekedett Orbán Viktor kormányfő, miután Brüsszelben megbeszéléseket folytatott belga kollégájával. Guy Verhofstadt méltatta a csatlakozási tárgyalásokon elért magyar teljesítményt. Mint elmondta: biztos abban, hogy Magyarország jövőre be tudja fejezni a tárgyalásokat.Orbán Viktor miniszterelnök a belga elnökség idejére tervezett bel- és igazságügyi együttműködés fejezete kapcsán elmondta, annak elfogadásához csupán egyetlen jogszabály hiányzik, mégpedig a tanúvédelemről szóló törvény. Amint ezt a parlament – várhatóan ősszel – elfogadja, a fejezet nyomban lezárható lesz, tette hozzá. Orbán Viktor szerint egyébként Magyarország képes lesz északi, déli, illetve keleti határain kiépíteni az úgynevezett schengeni rendszert. A későbbiekben a jelenleg Hegyeshalomnál működő határátlépési rendszert kell majd a többi határon is bevezetni. Mint kifejtette: Magyarország számára jó lenne, ha a szlovák–magyar határon nem kellene ilyen rendszert kiépíteni, ám ha az EU mégis úgy dönt, akkor ezen a szakaszon is sor kerül a schengeni rendszer bevezetésére.A következő fél esztendő feladata nem csupán az erre az időszakra előirányzott témakörök lezárása, hanem az úgynevezett spanyol fejezetek előkészítése is. Martonyi János külügyminiszter ebből a szempontból sorsdöntőnek nevezte az előttünk álló fél évet, melynek során eldőlhet, hogy sikerül-e fenntartani azt a lendületet, amelyre a bővítési folyamat az utóbbi időszakban szert tett. Orbán Viktor szerint pedig a háttérben zajló előkészítési munka izgalmasabbnak ígérkezik, mint a tervezett fejezetek lezárása.A státustörvény kapcsán a magyar miniszterelnök leszögezte, hogy a jogszabály az EU közös jogrendjét egyáltalán nem érinti, az unió és Magyarország közötti megállapodásokat nem sérti. Rámutatott arra, hogy az uniós országok között számos, a magyar státustörvényhez hasonló gyakorlat van érvényben: Dél-Tiroltól kezdve a baszkokon át egészen a katalánokig. A státustörvény egyébként azon az informális megbeszélésen került szóba, amelyeken a magyar kormányfő és kísérete több uniós biztossal – köztük Günter Verheugen bővítési biztossal és Eneko Landaburuval, az Európai Bizottság bővítési vezetőjével – találkozott. Martonyi János külügyminiszter kifejtette, hogy a találkozó hangulata egyértelműen azt jelezte: a résztvevők értik s megértik a státustörvény mögött álló meggondolásokat, elképzeléseket, érzéseket. Leszögezte, hogy a sajtóhírekkel ellentétben Ausztria részéről semmilyen kifogás nem érkezett a törvénytervezettel kapcsolatban. A magyar diplomácia vezetője elmondta azt is, hogy Brüsszelben találkozott román kollégájával, Mircea Geoanával, akivel megerősítették pénteki bukaresti tárgyalásukat a státustörvényről.A belga–magyar tárgyalások fő témája – a csatlakozási tárgyalások mellett – az EU jövőjéről folyó vita, illetve az ezzel kapcsolatos terveket felvázoló, úgynevezett laekeni nyilatkozat volt. Guy Verhofstadt egyéb-ként szükségesnek tartja, hogy az EU jövőjéről folyó vitában már a jelenlegi tagjelöltek is részt vegyenek.A Benelux-államok és a visegrádi országok szorosabb együttműködése kapcsán lapunk kérdésére Orbán Viktor kifejtette, hogy az egyeztetés jelenleg is zajlik. Novemberben esedékes az első találkozó, amikor is Magyarország lesz a visegrádi négyek házigazdája, a luxemburgi kormányfő pedig a Benelux-együttműködés soros elnöke. A résztvevők többek közt arra is keresik a választ: lehetséges-e egyfajta szakmai-politikai konzultációs rendszert létrehozni az EU jövőjéről folyó vitában. Kisebb vitaköröket lehetne létrehozni, amelyben mind a visegrádiak, mind a Benelux-államok kifejthetnék, megbeszélhetnék: hogyan is képzelik a jövő Európáját.Ion Iliescu román elnök Brüsszelben tárgyalásokat folytatott Romano Prodi bizottsági elnökkel és Günter Verheugennel, az EU bővítési biztosával. A státustörvénnyel kapcsolatban Iliescu elnök a korábbiakhoz hasonlóan arról panaszkodott, hogy két szomszédos és baráti ország között egy ilyen törvényről előzőleg behatóan konzultálni kellett volna. Verheugen beszámolt neki az előző este Orbán Viktorral e tárgykörben folytatott beszélgetéseikről. Verheugen arra mutatott rá, hogy kerettörvényről van szó, s a probléma könnyen megoldható, ha a végrehajtásáról a magyar kormány építő szellemben konzultál a szomszédos országok kormányaival.

A Pride-hatás