Stafétaváltás az Európai Unióban

Ruff Orsolya
2001. 07. 01. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Belgium tegnap vette át az uniós stafétabotot, azaz a soros elnöki tisztet Svédországtól, amely rendkívül sikeres hat hónapot tudhat maga mögött. Hogy számíthatunk-e a svéd fél évhez hasonló látványos fordulatokra, az egyelőre még kérdéses, de nem is ez a lényeg. A csatlakozási tárgyalások folytatása, az euró bevezetése, illetve fogadtatása mindenképp színesebbé teszi majd a következő fél évet.Bővítés, foglalkoztatás, környezetvédelem – hangzott a svéd elnökségi program három prioritása (vagy ahogy ők nevezték, a „három E”, a szavak angol megfelelőjének kezdőbetűi után). Habár a svédek mindhárom területre kiemelt figyelmet fordítottak, a legnagyobb alkudozások és a leglátványosabb eredmények a csatlakozási tárgyalásokon adódtak. A múlt heti főtárgyalói forduló után hatvanhatra emelkedett a svéd elnökség alatt ideiglenesen lezárt fejezetek száma. A legutóbbi tárgyaláson a tagjelöltek újabb hat témakört tehettek félre ideiglenesen: Szlovákia, Lettország és Málta a munkaerő szabad áramlása terén egyezett meg az uniós tizenötökkel, s a szlovákok lezárták a tőke szabad áramlásáról szóló joganyagfejezetet is. Litvánia maga mögött tudhatja a környezetvédelmi fejezetet, Románia pedig a halászatét.Magyarország számára a svéd uniós fél év egyértelmű sikerként könyvelhető el: nyolc fejezetet sikerült lezárnunk, köztük olyan kulcsfontosságú témaköröket, mint a környezetvédelem, a munkaerő és a tőke szabad áramlása. Az úgynevezett magyar receptet Szlovákia és Lettország is alkalmazta legutóbbi tárgyalásain, azaz a tagjelöltek elfogadták az unió átmenetkérelmét, ugyanakkor fenntartották a jogot, hogy viszonossági alapon ők maguk is nemzeti szabályozást alkalmazhassanak. Az utóbbi hetekben egyébként négy tagország, így Svédország, Hollandia, Dánia és Írország jelentette be, hogy a csatlakozás pillanatától kezdve teljesen megnyitja kapuit a magyar munkavállalók előtt. Ausztria és Spanyolország pedig kétoldalú tárgyalásokon szeretne megállapodni a tagjelöltekkel.Az áttörés egyébként a környezetvédelmi fejezet ideiglenes lezárásával kezdődött, s ettől kezdve felpörögtek az események: megkezdődött az alkudozás a spanyolokkal, valamint a németekkel és osztrákokkal, s a svédek bizony oroszlánrészt vállaltak abban, hogy a tagok és a jelöltek végül megegyeztek. Az igazi lélektani és politikai áttörés a göteborgi EU-csúcson következett be, amikor is a tizenötök bejelentették, hogy a leginkább felkészültek 2002 végéig befejezhetik a tárgyalásokat s részt vehetnek a 2004-es európai parlamenti választásokon. Az azóta napvilágot látott számtalan elemzés némelyike kételkedik abban, hogy a legutóbbi EU-csúcson felvázolt menetrend tartható lesz-e, ám Göteborg a pontos(abb) időrend felvázolásával mindenképp a svéd uniós elnökség megkoronázása volt. Igaz, a nizzai referendum írországi elutasítása és az uniós csúcs elleni erőszakos tüntetések rányomták a bélyegüket a találkozó hangulatára, de a mérleget megvonva elmondhatjuk, hogy a svédek nagyon sikeres hat hónapot tudhatnak maguk mögött.Féléves elnöksége alatt Belgium sokkal inkább a szociális, mint a gazdasági témákra akar majd összpontosítani, Guy Verhofstadt miniszterelnök már fel is vázolta tizenhat pontos programját. A prioritások között kiemelkedő szerepet kap egyebek mellett a közös pénz, az euró készpénzforgalmi bevezetése, valamint a foglalkoztatás, a társadalombiztosítási rendszerek korszerűsítése, közösségi menekült- és bevándorlási politika kidolgozása, de a belgák nagy figyelmet fordítanak a külkapcsolatokra is, így az EU és Oroszország, illetve Közép-Afrika kapcsolatára, valamint a balkáni és a közel-keleti helyzetre. A csatlakozási tárgyalások természetesen folytatódnak, remélhetőleg, ha nem is ugyanolyan, de legalábbis hasonló lendülettel, mint az elmúlt fél évben. A belga elnökség alatt várhatóan kibontakozik és elmélyül az Európai Unió jövőjéről folyó vita is, Verhofstadt kormányfő mindenesetre már kifejtette a maga nézeteit. Eszerint a belga miniszterelnök az Európai Bizottság megerősítése, a bizottság elnökének közvetlen megválasztása és az uniós szerződések egy alkotmányban való összefogása mellett tette le a voksát. A belgák egyébként már az uniós elnökség átvétele előtt aktivizálták magukat: Guy Verhofstadt négy tekintélyes európai politikust, köztük Giuliano Amato volt olasz kormányfőt, illetve Jacques Delors-t, az Európai Bizottság egykori elnökét kérte fel, hogy vegyenek részt a most alakuló úgynevezett laekeni csoportban, amely az EU jövőjéről folyó vitát hivatott egyengetni.A laekeni kezdeményezéssel ellentétben már kisebb lelkesedés fogadta a belgák azon bejelentését, miszerint elnökségük fél éve alatt be akarják vezetni az uniós adót. Nagy-Britannia, Dánia, Svédország és Írország tiltakozott talán a leghevesebben a tervezett közösségi intézkedés ellen, nemzeti adópolitikájuk elleni uniós orvtámadásnak tekintve az EU-adót. Belgiumnak nem lesz könnyű dolga meggyőzni őket, mindenesetre van rá fél éve...

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.