Belgium tegnap vette át az uniós stafétabotot, azaz a soros elnöki tisztet Svédországtól, amely rendkívül sikeres hat hónapot tudhat maga mögött. Hogy számíthatunk-e a svéd fél évhez hasonló látványos fordulatokra, az egyelőre még kérdéses, de nem is ez a lényeg. A csatlakozási tárgyalások folytatása, az euró bevezetése, illetve fogadtatása mindenképp színesebbé teszi majd a következő fél évet.Bővítés, foglalkoztatás, környezetvédelem – hangzott a svéd elnökségi program három prioritása (vagy ahogy ők nevezték, a „három E”, a szavak angol megfelelőjének kezdőbetűi után). Habár a svédek mindhárom területre kiemelt figyelmet fordítottak, a legnagyobb alkudozások és a leglátványosabb eredmények a csatlakozási tárgyalásokon adódtak. A múlt heti főtárgyalói forduló után hatvanhatra emelkedett a svéd elnökség alatt ideiglenesen lezárt fejezetek száma. A legutóbbi tárgyaláson a tagjelöltek újabb hat témakört tehettek félre ideiglenesen: Szlovákia, Lettország és Málta a munkaerő szabad áramlása terén egyezett meg az uniós tizenötökkel, s a szlovákok lezárták a tőke szabad áramlásáról szóló joganyagfejezetet is. Litvánia maga mögött tudhatja a környezetvédelmi fejezetet, Románia pedig a halászatét.Magyarország számára a svéd uniós fél év egyértelmű sikerként könyvelhető el: nyolc fejezetet sikerült lezárnunk, köztük olyan kulcsfontosságú témaköröket, mint a környezetvédelem, a munkaerő és a tőke szabad áramlása. Az úgynevezett magyar receptet Szlovákia és Lettország is alkalmazta legutóbbi tárgyalásain, azaz a tagjelöltek elfogadták az unió átmenetkérelmét, ugyanakkor fenntartották a jogot, hogy viszonossági alapon ők maguk is nemzeti szabályozást alkalmazhassanak. Az utóbbi hetekben egyébként négy tagország, így Svédország, Hollandia, Dánia és Írország jelentette be, hogy a csatlakozás pillanatától kezdve teljesen megnyitja kapuit a magyar munkavállalók előtt. Ausztria és Spanyolország pedig kétoldalú tárgyalásokon szeretne megállapodni a tagjelöltekkel.Az áttörés egyébként a környezetvédelmi fejezet ideiglenes lezárásával kezdődött, s ettől kezdve felpörögtek az események: megkezdődött az alkudozás a spanyolokkal, valamint a németekkel és osztrákokkal, s a svédek bizony oroszlánrészt vállaltak abban, hogy a tagok és a jelöltek végül megegyeztek. Az igazi lélektani és politikai áttörés a göteborgi EU-csúcson következett be, amikor is a tizenötök bejelentették, hogy a leginkább felkészültek 2002 végéig befejezhetik a tárgyalásokat s részt vehetnek a 2004-es európai parlamenti választásokon. Az azóta napvilágot látott számtalan elemzés némelyike kételkedik abban, hogy a legutóbbi EU-csúcson felvázolt menetrend tartható lesz-e, ám Göteborg a pontos(abb) időrend felvázolásával mindenképp a svéd uniós elnökség megkoronázása volt. Igaz, a nizzai referendum írországi elutasítása és az uniós csúcs elleni erőszakos tüntetések rányomták a bélyegüket a találkozó hangulatára, de a mérleget megvonva elmondhatjuk, hogy a svédek nagyon sikeres hat hónapot tudhatnak maguk mögött.Féléves elnöksége alatt Belgium sokkal inkább a szociális, mint a gazdasági témákra akar majd összpontosítani, Guy Verhofstadt miniszterelnök már fel is vázolta tizenhat pontos programját. A prioritások között kiemelkedő szerepet kap egyebek mellett a közös pénz, az euró készpénzforgalmi bevezetése, valamint a foglalkoztatás, a társadalombiztosítási rendszerek korszerűsítése, közösségi menekült- és bevándorlási politika kidolgozása, de a belgák nagy figyelmet fordítanak a külkapcsolatokra is, így az EU és Oroszország, illetve Közép-Afrika kapcsolatára, valamint a balkáni és a közel-keleti helyzetre. A csatlakozási tárgyalások természetesen folytatódnak, remélhetőleg, ha nem is ugyanolyan, de legalábbis hasonló lendülettel, mint az elmúlt fél évben. A belga elnökség alatt várhatóan kibontakozik és elmélyül az Európai Unió jövőjéről folyó vita is, Verhofstadt kormányfő mindenesetre már kifejtette a maga nézeteit. Eszerint a belga miniszterelnök az Európai Bizottság megerősítése, a bizottság elnökének közvetlen megválasztása és az uniós szerződések egy alkotmányban való összefogása mellett tette le a voksát. A belgák egyébként már az uniós elnökség átvétele előtt aktivizálták magukat: Guy Verhofstadt négy tekintélyes európai politikust, köztük Giuliano Amato volt olasz kormányfőt, illetve Jacques Delors-t, az Európai Bizottság egykori elnökét kérte fel, hogy vegyenek részt a most alakuló úgynevezett laekeni csoportban, amely az EU jövőjéről folyó vitát hivatott egyengetni.A laekeni kezdeményezéssel ellentétben már kisebb lelkesedés fogadta a belgák azon bejelentését, miszerint elnökségük fél éve alatt be akarják vezetni az uniós adót. Nagy-Britannia, Dánia, Svédország és Írország tiltakozott talán a leghevesebben a tervezett közösségi intézkedés ellen, nemzeti adópolitikájuk elleni uniós orvtámadásnak tekintve az EU-adót. Belgiumnak nem lesz könnyű dolga meggyőzni őket, mindenesetre van rá fél éve...
Emberölés előkészületének gyanúja miatt indítványozták a lúgos orvos áldozatát zaklató férfi letartóztatását
