Taszár alternatív bázis

Három éve dolgozik az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén Thomas Robertson, s amíg meg nem érkezik hazája új magyarországi nagykövete, Nancy Goodman Brinker, ő látja el az ügyvivői teendőket. A diplomata jól ismeri a taszári amerikai bázist, többször is ellátogatott már övéihez, így jól értesült a somogyi támaszpont jövőjéről is.Taszárt a balkáni tüzek megfékezésének terve tette stratégiai jelentőségű logisztikai bázissá. Most, hogy újfent a békétlenség az úr a volt Jugoszlávia egyik államában, megmarad-e Taszár egykori szerepe?– Taszár számunkra a magyar–amerikai katonai együttműködést jelenti. Persze más dolog beszélni az együttműködésről, és megint más együttműködni. Ez utóbbival kapcsolatban meg kell mondanom: a fejlődő magyar hadsereggel mind több területen tudunk együtt dolgozni. A legutóbbi közös amerikai–magyar hadgyakorlat meggyőzően demonstrálta ezt.– Kiürül a Kaposvár szomszédságában lévő logisztikai bázis. Ez idő szerint 192 amerikai katona tartózkodik ott, ahonnan négy-öt éve turnusonként még több ezer békefenntartó indult a Balkánra.– Mivel időközben megváltozott a balkáni katonai misszió célja, az Egyesült Államok átszervezi a térségben tartózkodó katonai erőit, hogy minél hatékonyabban tudja használni azokat. A tuzlai bázis immár alkalmas arra, hogy ellássa Taszár eddigi logisztikai, támogató feladatát. Taszáron – az átszervezést követően – mindössze hetvenöt egyenruhás katona és negyven-ötven civil alkalmazott marad. Mi tartalék bázis szerepet szánunk Taszárnak, az pedig, hogy a NATO-nak mi a terve a bázissal, a magyar kormány és az észak-atlanti szövetség megállapodásának kérdése. Amerikai részről természetesen támogatjuk a magyar kormány döntését. Tudomásunk szerint Taszár nem szerepel a NATO-nak felajánlott repülőterek között.– Essék szó az Egyesült Államok mai és jövőbeni balkáni politikájáról is. Miben különbözik Bush elnök Balkán-politikája Clintonétól? Igaz-e, hogy az új elnök jelentősen csökkentené a délszláv térségben állomásozó amerikai katonák számát?– Bush elnök elkötelezte magát amellett, hogy az Egyesült Államok teljesíti azt, amit vállalt a Balkánon, mégpedig a lehető legkisebb számú amerikai katonai erővel. Bush elnök a Washington Postnak adott minapi nyilatkozatában nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Amerika csapatokat küld Macedóniába. Ezzel azt a feltételezést szeretné elkerülni, amelyet egyes elemzők Clinton tévedésének tartottak. Ő – mint ismeretes – eleve kizárta, hogy 1999-ben, a koszovói harcok idején az USA szárazföldi csapatokat küldjön a térségbe.– Macedóniában egyre súlyosabb a helyzet. A hírek szerint az albán gerillák már a fővárosba, Szkopjéba is befészkelték magukat, a diplomatákat és családjaikat is sorra menekítik ki a polgárháború közelébe sodródott országból. Eközben a macedón kormány azt kéri: az Egyesült Államok akadályozza meg, hogy a nyugati diaszpóra albánjai pénzt és fegyvert küldjenek haza a felkelőknek.– Mint említettem, az Egyesült Államok kész csapatokkal is megakadályozni a polgárháború kirobbanását. Ami pedig a gerillák nyugatról történő támogatását illeti, emlékeztetem: Bush elnök rendeletben tiltotta meg az amerikai állampolgároknak, hogy pénzzel támogassanak olyan fegyveres csoportokat, amelyek erőszakos, a békés együttélést akadályozó tevékenységet folytatnak Macedóniában, Koszovóban és Délkelet-Európa más térségeiben.– Úgy tudjuk, Goodman Brinker nagykövet asszony kora ősszel foglalja el budapesti állomáshelyét, ön pedig a moszkvai, a bonni, majd a magyarországi – együttesen húszévi – diplomáciai szolgálat után hazatér. Milyen feladatot szán önnek a továbbiakban a Bush-kormány?– Az USA külügyminisztériuma és az amerikai kormány tisztségviselői számára tervezett vezetőképző program igazgatója leszek. Elutazásom előtt azonban szeretnék Taszárra látogatni, hogy elbúcsúzzak az ottani honfitársaimtól is.