Szeptemberre készül el a MÁV-nál az a pályázati anyag, amelyben a IV. európai közlekedési folyosóhoz tartozó, Szajol–Lökösháza, illetve a Budapest Ferencváros–Vecsés vasútvonal rehabilitációjához igényel a vasúttársaság ISPA-forrást. A MÁV-nak ez lesz a negyedik olyan pályázata, amit az Európai Unióhoz nyújt be.Szajoltól a lökösházi határállomásig tartó vonal felújítása az előzetes számítások szerint 50 milliárd forintba kerülne, az átépítéseket követően ez lenne a második olyan vasútvonal az országban, ahol egyes szakaszokon a vonatok sebessége elérné a 160 kilométeres óránkénti sebességet – tudtuk meg Molnár Richárdtól, a MÁV Rt. kiemelt projekt irodájának helyettes vezetőjétől. A felújítást követően új vágányhálózata és biztosítóberendezése lesz Szajol, Tiszatenyő, Mezőtúr, Nagylapos és Békéscsaba állomásnak. Amennyiben rendelkezésre áll majd az ISPA-forrás, az 50 milliárd forint meghatározó részét a Szolnok és Gyoma közötti szakasz teljes átépítésére költik, Gyomától a határig csak részleges felújítást végeznek, így a forgalmat lassító hibák megszűnnek. Az utóbbi szakasz teljes körű fejlesztéséhez 2007. után látnak hozzá.A sikeres pályázat esetén a rendelkezésre álló forrásokból a Szolnok–lökösházi vonal mellett hozzákezdenek a Ferencváros–Vecsés közötti vasúti pálya felújításához. Itt is a legszükségesebb munkákat végeznék, így az eredetileg meghatározott 120 kilométeres óránkénti sebeséggel közlekedhetnének a vonatok, és két Pesthez közeli állomást átépítenek.Mint ismeretes, az idén induló beruházásokhoz 44 millió euró ISPA-forrást használhat fel a MÁV, jövőre pedig 24 milliót. Hét év alatt összesen 190 millió eurót utal át vasúti fejlesztésekre az unió, amit a további 190 millió eurónak megfelelő költségvetési forrásokkal együtt a MÁV három vonal, Vecsés–Cegléd–Szolnok, Budapest– Hegyeshalom és Boba–Zalalövő fejlesztésére költ el. Ősszel kezdenek hozzá az Albertirsa–Cegléd közötti, kétvágányú vasúti fővonal teljes átépítéséhez, amelyet követően 2002 végétől a vonatok a jelenlegi 120 helyett 140 kilométeres sebességgel haladhatnak. Ugyancsak ezt a sebességet lehet majd elérni Cegléd és Szolnok között. Vecsés, Üllő és Monor állomások 2002–2004 között tervezett rekonstrukcióját követően, illetve a biztosítóberendezések felújítása után lehetővé válik, hogy egy meghatározott időben több szerelvényt, nagyobb biztonság mellett közlekedtessenek. A Vecsés–Szolnok közötti vonal felújítása 33 milliárdba kerül.Ugyancsak az idén írnak ki versenytárgyalást a Budaörs–Biatorbárgy és Komárom–Ács vonalszakaszok teljes átépítésére. Felújítják Győr állomást és Komáromban modern elektronikus biztosítóberendezést telepítenek. A hegyeshalmi fővonal volt az első Magyarországon, amelynek egyes szakaszait alkalmassá tettek a 140-160 kilométeres sebességre, a mostani beruházások célja, hogy ez a tempó Budaörstől egészen a határig lehetővé váljon. Az ETCS biztosítóberendezést az évek során valamennyi fővonalon rendszeresítik, ugyanis 2007-től az EU-ban liberalizálják a vasúti közlekedést, ami annyit jelent, hogy a magyar pályákat is a legkülönbözőbb vasúti társaságok részére elérhetővé kell tenni. A hegyeshalmi fővonalon 2007-ig 22,5 milliárd forintot költenek a feljesztésekre.A közelmúltban átadott magyar–szlovén vasútvonalhoz szorosan kapcsolódik a Zalalövő–Zalaegerszeg–Boba vonal teljes felújítása: ennek költségei meghaladják a 44 milliárd forintot. Mivel a szakasz az V. számú európai közlekedési folyosóhoz tartozik, ugyanazokat a forgalmi feltételeket kell megteremteni, mint az új Zalalövő–Bajánsenye vonalon; az alacsony színvonalú, korábban mellékvonalként használt vasúti pályán el kell érni a nemzetközileg előírt 22,5 tonnás tengelyterhelést, valamint a szakaszra tervezett 100-120 kilométeres sebességet. Zalalövő és Zalaegerszeg között idén kezdenek hozzá az infrastruktúra teljes átépítéséhez: a vasúti pálya nagyrészt egy új nyomvonalon halad a jövőben. Ezt követően látnak hozzá a Bobáig tartó vasútvonal rehabilitációjához, majd 2005–2007 között villamosítják a teljes szakaszt egészen a hódosi határállomásig. A hegyeshalmi és az új magyar–szlovén vasúthoz hasonlóan itt is kiépül az ETCS vonalbiztosító rendszer.
Stratégiai szemléletű intézményvezetőket képez az Óbudai Egyetem
