Gaskó István, a VDSZSZ elnöke a döntést azzal indokolta, hogy „a MÁV a bérkiáramlásra vonatkozó fejezetet kivéve a szerződés összes pontját – szociális kérdések, foglalkoztatáspolitika, bértarifarendszer – felrúgja”. A szervezet ugyanakkor a bérviszonyokkal is elégedetlen. Állás-ponja szerint a nemzetgazdasági szinten megvalósult 18,5 százalékos keresetemelkedés, illetve azon kormányzati javaslatat, miszerint az állami vállalatoknál az országos bérajánlás felső határához – 12,5 százalék – kellene közelíteni a jövedelmeket, érvényteleníti a bérmegállapodást. Abban ugyanis kizárólag az infláció plusz a GDP felének összértéke alapján hajtják végre a társaságnál a bérfejlesztést. A VDSZSZ szerint ez – a már megvalósult 2,5 százalékos bérkorrekcióval együtt is – mindöszsze 11 százalék.
A szakszervezet a kollektív szerződés alapján arra számít, hogy levelük elküldésétől számított nyolc napon belül tizenöt napos tárgyalássorozat veszi kezdetét. Amenynyiben a MÁV és a reprezentatív szakszervezetek között ekkor nem születne egyezség, úgy kilencven nap múlva veszíti érvényét a megállapodás. Gaskó hangsúlyozta, hogy a szerződés esetleges felbontása nem jelent automatikus konfliktushelyzetet, sőt újabb egyeztető tárgyalásokra kínál lehetőséget. Az elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy a megállapodás megszűnésével egyben a sztrájkmoratórium is érvényét veszti.
Gaskó István végül arról tájékoztatott, hogy a VDSZSZ kezdeményezi a MÁV Rt. gazdálkodásának átvilágítását. A szervezet szerint ugyanis súlyos, milliárdokban mérhető visszaélések gyanúja merült fel. Az elnök példaként a Keleti pályaudvaron tapasztalható 4 forint 50 filléres négyzetméterenkénti havi bérleti díjat, számos nem teljesített szolgáltatások kifizetését, továbbá a szabadjegyek korlátlan osztogatását említette.
--------------------------------------------------------------------------------
Tételesen cáfolhatók azok az állítások, amelyek alapján a VDSZSZ a vállalat és a reprezentatív szakszervezetek három évre szóló megállapodásának felmondására törekszik – hangsúlyozta Bajnai Gábor, a MÁV Rt. vezérigazgató-helyettese az MTI-nek adott nyilatkozatában. Elmondta: az első fél évben 16,4 százalék volt a társaságnál az átlagkereset emelkedése az előző év azonos időszakához képest. A kollektív szerződés alapján a szociális és jóléti rendszer a MÁV-nál a Munka Törvénykönyvében kötelezően előírtakhoz képest hatmilliárd forinttal biztosít több juttatást. Bajnai ugyanakkor megjegyezte: a szakszervezetek a megállapodásban nem csupán a sztrájk, hanem a munkaharc felfüggesztésére vállaltak moratóriumot. A megállapodás felmondásának állandó lebegtetése, az ezt követő sztrájk emlegetése viszont a munkaharc eszköze, s ezzel gyakorlatilag a VDSZSZ sérti meg a megállapodásban foglaltakat.
Harcolni kell az igazságért és a hazugság ellen – Kövesse nálunk élőben!
