Az off-shore cégek pénzmosodák?

Világszerte száznál is több, adóparadicsomnak definiálható off-shore „övezet” kínál adómentességet, kedvező adófizetési alternatívákat, esetleg névtelen bankszámlákat. A tőkés társaságok a cégcsoporton belüli keresztbe számlázásra használják leginkább az off-shore vállalkozásaikat. A Nemzetközi Valutaalap a pénzmosási lehetőség egyik verziójának tekinti az off-shore cégek működtetését, az OECD szerint egyértelműen káros adóverseny alakult ki miattuk.

Off-shore: ez a kifejezés a gazdaságban adójogilag „területen kívülit” jelent. Lényegében olyan vállalkozást, amelyet valamely országban bejegyeznek, de ott nem folytat gazdasági tevékenységet. Ehhez a fogalomhoz szorosan kötődik az adóparadicsom elnevezés is, amely azokat az államokat jelöli, ahol az ott bejegyzett off-shore cégek számára rendkívül széles adókedvezményeket biztosítanak. Ezeknek a társaságoknak a székhelyük szerint fizetendő adóterhei minimálisak, továbbá nyereségadó általában nincs. Világszerte jelenleg száznál is több adóparadicsom nyújt kedvezményeket off-shore cégeknek. Miután az off-shore vállalkozások az adott országban nem végezhetnek gazdasági tevékenységet, nehezen lehet nyomon követni, hogy milyen forgalmat bonyolítanak le. A tőkés társaságok főként a cégcsoporton belüli keresztbe számlázásra „szakosítják” off-shore cégeiket. A produktumot előállító anyavállalatok a keletkezett nyereséget leginkább úgy csökkentik, hogy nagy összegeket utalnak át off-shore cégeknek, amelyet költségként tudnak lekönyvelni.
A pénzmosás lehetséges formájának tekinti a Nemzetközi Valutaalap az off-shore cégek működtetését, míg az OECD szerint kifejezetten káros adóversenyhez vezet az off-shore cégeknek nyújtott kedvezmény. Az OECD deklarálta azt is: az adóparadicsomok felelősek a fejlődő országokban kialakult financiális krízisért. Nem véletlen, hogy a kontrollálhatatlan tranzakciók miatt az off-shore cégek gyakran a nemzetközi gazdasági szervezetek látókörébe kerülnek.
Az 1994-es társasági adótörvény módosítása után egy preferenciális adórendszer alakult ki Magyarországon, amely háromszázalékos társasági adókulcsot jelent azoknak a vállalatoknak, amelyek külföldön végeznek tevékenységet. A Pénzügyminsztériumban (PM) ezzel kapcsolatosan megtudtuk, hogy ez nem hazai specialitás, miután az Európai Unió számos tagállamában találhatunk hasonló preferenciális adórendszereket. A külföldi befektetők csábítása az elsődleges szempontja ennek a kedvezménynek, és több olyan esetről számoltak be a PM-ben, miszerint ezt az adórendszert kihasználó vállalatok hazánkban később termelőegységeket hoztak létre. Bár ezt a konstrukciót off-shore-nak szokás definiálni, a valóságban ezek mégsem klasszikus off-shore cégek, miután számos kritériumnak kell megfelelniük Magyarországon; részvénytársasági vagy kft. formában működhetnek, könyveiket kettős könyvviteli rendszerben kell hogy vezessék, és mérleg szerinti eredményüket is publikálniuk kell.