Tegnap az Országgyűlés gazdasági bizottsága megszavazta a Dunaferr-albizottság létrehozását, amelynek elnöke a fideszes Márton Attila lett.
A testület a Dunaferr Rt. jelenlegi és korábbi vezetőit is meghallgatva vizsgálja meg az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. által a Dunaferr vezetésével 1996-ban kötött vagyonkezelői szerződés létrejöttének és teljesítésének körülményeit: az jogszerű volt-e, ha pedig nem, akkor milyen kár érte az államot. Latorcai János, a gazdasági bizottság elnöke tegnap felhívta a figyelmet arra, hogy olyan állami tulajdonban lévő társaságról van szó, amely leányvállalatait konszernként irányította. Míg az acélgyártást végző cégek állami tulajdonban maradtak, és rendre veszteséget produkáltak, addig a kereskedelemmel foglalkozó, illetve a Dunaferrnek különféle szolgáltatásokat nyújtó cégek komoly nyereségeket könyvelhettek el, így abból osztalék címen részesedhettek. A Dunaferrhez tartozó társaságokban kereszttulajdonlások jöttek létre, és a menedzsmenthez tartozó vezetők magánszemélyként érdekeltté váltak.
Az Országgyűlés gazdasági bizottságának határozata értelmében a tegnap létrehozott Dunaferr-albizottság nyolctagú lesz, miután a szocialisták javaslatára nemcsak a Fidesz, hanem az MSZP is két-két tagot delegálhat a testületbe, rajtuk kívül a parlament többi frakciója egy-egy honatyával vesz részt a munkában. A gazdasági bizottság ülésén mind az ellenzéki, mind a kormánypárti képviselők egyetértettek a Dunaferr-bizottság megalakításában.
A gazdasági bizottság tegnapi ülésén meghallgatta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavalyi évi működéséről szóló beszámolóját is. Járai Zsigmond, az MNB elnöke elmondta, hogy tavaly az importált infláció miatt volt magas a drágulás mértéke, ugyanakkor a hazai bankrendszer 106 milliárd forintos nyereségszintet produkált, és 47 százalékkal nőtt a lakossági hitelállomány. A 2001-es esztendő végére 7-8 százalékos infláció prognosztizálható, míg a jövő év végére 4,5 százalékos lesz a pénzromlás mértéke. Járai úgy tartja, sok száz hazai közepes vállalkozásnak kellene megjelennie az értéktőzsdén ahhoz, hogy újra „izgalmas” legyen a kereskedés. A sávszélesítés jelenleg 8-9 százalékon ingadozik a középértékhez viszonyítva, a forinterősödés esetleges kellemetlen hatásaival pedig megbirkózik a magyar gazdaság – tette hozzá a jegybank elnöke, aki elmondta azt is, hogy a CW AG ügyében az MNB vállalja az együttműködést a nyomozó hatóságokkal, jelenleg az ügyészség vizsgál-ja a bécsi bank korábbi vezérigazgatójának 100 millió forintos sikerdíját, a hitelintézet egyébként még 2000-ben is 5,4 milliárd forintos tőkeveszteséget okozott az MNB-nek.
Berényi Lajos, a Közbeszerzések Tanácsa elnöke a gazdasági bizottság ülésén kifejtette, hogy a közbeszerzési eljárások volumene idén már meghaladta a 600 milliárd forintot, és az ebben részt vevők 60 százaléka már hazai vállalkozás volt. Jövőre várhatóan már „elektronikus pályázaton” is lehet közbeszerzésekre jelentkezni – fűzte hozzá.
Zarándok János, a polgárdi Mészkő és Dolomit Kft. vezetője szerint az általa irányított céget Orbán Győző, a miniszterelnök édesapja döntése miatt szorították ki az autópálya-építésből. A vállalkozó erről az MSZP-s és SZDSZ-es képviselőkből álló munkacsoport tegnapi ülésén beszélt, amelynek egyik vezetője, Bauer Tamás tanulságosnak és érdekesnek minősítette a vállalkozó tájékoztatását. Zarándok kizárólagos beszállítói jogának megszüntetését a gazdasági ésszerűség diktálta, ugyanis Orbán Győző bányája 1999-től a Mészkő és Dolomit Kft. árainál körülbelül tíz százalékkal olcsóbban szállított dolomitot a Dunaferrnek – reagált lapunknak közleményben a dunaújvárosi nagyvállalat.
Márton Attila szerint bizonytalan jogi és gazdasági viszonyok jellemezték a Dunaferr Rt. működését – mondta a Magyar Nemzetnek a tegnap megalakított parlamenti Dunaferr-albizottság fideszes elnöke, aki szerint a vállalatcsoporton belüli gazdálkodás első pillantásra áttekinthetetlennek tűnik, ezért nehéz feladat előtt áll a testület. Meg kell vizsgálni, hogy miért kellett a vagyonkezelést „kiadni”, és milyen jellegű gazdálkodás folyt a cégcsoporton belül, indokolt volt-e a sikerdíjosztás a menedzsment számára, és a céggyarapodást milyen körülmények között érték el Dunaújvárosban.
origo.hu
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?
