Fúziók a magyar felszámolócégek között

Két lényeges változása lesz szeptembertől a jelenleg hatályos csődtörvénynek. Az egyszerűsített felszámolások esetében az állam százezer forintra egészíti ki a felszámolások minimumdíját, továbbá ősztől módosul a hitelezők közötti, úgynevezett kielégítési sorrend is; a kis- és középvállalkozások tartozásai megelőzik majd a köztartozásokat. A pénzügyi tárcánál azzal kalkulálnak, hogy koncentráció és cégfúzió lesz ezen a piacon.

2001. 08. 12. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szeptembertől lényegében az állam garanciát vállal az egyszerűsített felszámolások máshonnan nem fedezhető költségeinek anyagi fedezetére, ha már sem a hitelezők által befizetett összeg, sem pedig a megmaradt vagyon nem nyújt erre lehetőséget. A biztosok tehát nem fognak „ingyen” dolgozni. A minimumtarifa kiegészítésére egy-egy esetben százezer forint jut. Ez a konstrukció egyébként nem más, mint a díjkiegészítési alap állami feltöltése.

Ezt a verziót még inkább támogná a szakma, ha a „lecsupaszított” és vagyontalan, ugyanakkor sok teendőt jelentő társaságok esetében a limit összege magasabb lenne – mondták érdeklődésünkre a megkérdezett biztosok, akik szerint néhány jelentős állami vállalatot leszámítva, nincs már „értékes falat” a piacon, s nem üzlet felszámolónak lenni. Mindazonáltal egyértelműen üdvözlik a szakemberek azt a változást is, hogy módosul a hitelezők közötti, úgynevezett kielégítési sorrend, az ősztől tudniillik a kis- és középvállalkozások tartozásai megelőzik a köztartozásokat.

Molnár György, a Felszámolók Országos Egyesületének (FOE) elnöke korábban lapunknak a témával kapcsolatosan úgy nyilatkozott, hogy egységes fizetésképtelenségi törvény megalkotása lenne a célszerű. Az Európai Unió tagállamainak többségében már ilyen jogszabály határozza meg az anyagi értelemben bajba jutott vállalkozások sorsát. A FOE szakértői kidolgozták saját elképzelésüket, miszerint a bíróságoktól a hitelezők közössége/választmánya venné át a fontosabb döntési jogosítványokat, hiszen az esetek zömében nemcsak az adós, hanem a hitelező is felelőssé tehető a fizetésképtelenség kialakulásáért. Az új törvény kiterjedne a magyarországi vállalkozások többségét jelentő egyéni vállalkozókra is.

A pénzügyi tárcánál, ahol jelenleg zajlik a felszámolói névjegyzék megújítása, azzal kalkulálnak, hogy koncentráció lesz ezen a piacon. A kisebb társaságok megszűnnek, esetleg beolvadnak nagyobb felszámolócégekbe.

A felszámolócégek száma 1992-ben, az azóta már többször módosított csődtörvény hatálybalépése után megközelítette a kétszázat, majd az 1997-es törvénymódosítás után 133-ra csökkent. A Felszámolók Országos Egyesületétől megtudtuk, hogy jelenleg 123 cég szerepel a felszámolói névjegyzékben, ebből pedig 105 tagja az egyesületnek. Jelenleg a felszámolók harminc százaléka folytatja le az eljárások 70 százalékát.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.