Fúziók a magyar felszámolócégek között

Két lényeges változása lesz szeptembertől a jelenleg hatályos csődtörvénynek. Az egyszerűsített felszámolások esetében az állam százezer forintra egészíti ki a felszámolások minimumdíját, továbbá ősztől módosul a hitelezők közötti, úgynevezett kielégítési sorrend is; a kis- és középvállalkozások tartozásai megelőzik majd a köztartozásokat. A pénzügyi tárcánál azzal kalkulálnak, hogy koncentráció és cégfúzió lesz ezen a piacon.

2001. 08. 12. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szeptembertől lényegében az állam garanciát vállal az egyszerűsített felszámolások máshonnan nem fedezhető költségeinek anyagi fedezetére, ha már sem a hitelezők által befizetett összeg, sem pedig a megmaradt vagyon nem nyújt erre lehetőséget. A biztosok tehát nem fognak „ingyen” dolgozni. A minimumtarifa kiegészítésére egy-egy esetben százezer forint jut. Ez a konstrukció egyébként nem más, mint a díjkiegészítési alap állami feltöltése.

Ezt a verziót még inkább támogná a szakma, ha a „lecsupaszított” és vagyontalan, ugyanakkor sok teendőt jelentő társaságok esetében a limit összege magasabb lenne – mondták érdeklődésünkre a megkérdezett biztosok, akik szerint néhány jelentős állami vállalatot leszámítva, nincs már „értékes falat” a piacon, s nem üzlet felszámolónak lenni. Mindazonáltal egyértelműen üdvözlik a szakemberek azt a változást is, hogy módosul a hitelezők közötti, úgynevezett kielégítési sorrend, az ősztől tudniillik a kis- és középvállalkozások tartozásai megelőzik a köztartozásokat.

Molnár György, a Felszámolók Országos Egyesületének (FOE) elnöke korábban lapunknak a témával kapcsolatosan úgy nyilatkozott, hogy egységes fizetésképtelenségi törvény megalkotása lenne a célszerű. Az Európai Unió tagállamainak többségében már ilyen jogszabály határozza meg az anyagi értelemben bajba jutott vállalkozások sorsát. A FOE szakértői kidolgozták saját elképzelésüket, miszerint a bíróságoktól a hitelezők közössége/választmánya venné át a fontosabb döntési jogosítványokat, hiszen az esetek zömében nemcsak az adós, hanem a hitelező is felelőssé tehető a fizetésképtelenség kialakulásáért. Az új törvény kiterjedne a magyarországi vállalkozások többségét jelentő egyéni vállalkozókra is.

A pénzügyi tárcánál, ahol jelenleg zajlik a felszámolói névjegyzék megújítása, azzal kalkulálnak, hogy koncentráció lesz ezen a piacon. A kisebb társaságok megszűnnek, esetleg beolvadnak nagyobb felszámolócégekbe.

A felszámolócégek száma 1992-ben, az azóta már többször módosított csődtörvény hatálybalépése után megközelítette a kétszázat, majd az 1997-es törvénymódosítás után 133-ra csökkent. A Felszámolók Országos Egyesületétől megtudtuk, hogy jelenleg 123 cég szerepel a felszámolói névjegyzékben, ebből pedig 105 tagja az egyesületnek. Jelenleg a felszámolók harminc százaléka folytatja le az eljárások 70 százalékát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.