Gyógycentrum Mátraderecskén

Mátraderecske szeretné kiaknázni a település nem mindennapi gyógyturisztikai adottságát, a föld mélyéből feltörő gáz gyógyító hatását. Hozzávetőleg 400 millió forintba kerül az a gyógycentrum, amelyet a község képviselő-testülete megálmodott. A projektet a Széchenyi-terv turizmusfejlesztési programjára; az elnyerhető állami forrásokra alapozza a település.

Saját beruházásban, ám jelentős állami szerepvállalás mellett kíván az önkormányzat gyógycentrumot létesíteni, mondta Zám Ferenc polgármester. Az elképzelések szerint naponta háromszáz beteget lát majd el a komplexum, és a speciális szén-dioxid-fürdő mellett lesz ivókúra, termálvízi ellátás, továbbá laborvizsgálat is. A helyi önkormányzat jelenleg is üzemeltet nonprofit vállalkozásban egy gyógyító intézményt, ám a megnövekedett igények miatt az szűkössé vált. Eddig egyébként nyolcszáz beteget kezeltek a mátraderecskei szén-dioxidos szárazfürdőben, amely tavasztól őszig várja a pácienseket. A forgalom egyre nagyobb, hiszen a betegek, meggyőződve a kúrák jótékony hatásáról, jó hírét keltik a mofettának. A fájós lábú, idős emberek órákat utaznak naponta, és szűkös nyugdíjukból is kifizetik a néhány száz forintos belépőt, hogy tüneteiket enyhítse a fürdő.

Mátraderecskén már hatvan éve is ismerték a gázszivárgás jelenségét, patakban, kutakban „jött” fel a gáz, amelytől a házak pincéjében megfulladtak a kisebb háziállatok. A mátraderecskeiek később megtanultak együtt élni azzal, hogy itt akár a vízóra aknájába való leereszkedés is életveszélyes lehet. Geológusok és fizikusok 1992-ben kezdtek kutatni a mátrai településen, amikor a földtanilag speciális fekvésű helyeken erőteljes, fokozódó szivárgást észleltek. Mint kiderült, a 93–95 százalékban szén-dioxidot, 3–5 százalékban pedig metánt tartalmazó gáz 800–1000 méter mélyről tör elő a föld alól a nagy szerkezeti törések mentén. A Heves megyei település polgárai – ha községük Ausztriában vagy Németországban volna – kiválóan megélhetnének a szén-dioxidos szárazfürdőre épülő gyógy-idegenforgalomból. Jelenleg azonban még bevételt sem hoz a mofettagáz, amely elsősorban az érszűkületes betegek gyógyulását segíti elő. Ha megvalósul a fejlesztés, a falu gazdasága is fellendülhet, remélik a helybéliek.

Magyarország első mofettáját 1994-ben alakították ki a szakemberek által kimélyített kutatógödörben, amely fölé az önkormányzat egy alig több mint ötven négyzetméteres faházat építtetett. A gáz gyógyászati hasznosítására szakmai munkacsoport alakult, amelynek tagjai az erdélyi Kovásznán, illetve Ausztriában tanulmányozták e kezelési forma lehetőségeit. A természetes szén-dioxidos szárazfürdőt mofetta formájában régóta használják a gyógyászatban, elsősorban szív- és érrendszeri betegségek, reumás bántalmak, nőgyógyászati megbetegedések kezelésére.