Kolumbusz véletlenül fedezte fel Amerikát, a génkutatóknak kell egy jó térkép, hogy ne tévedjenek el, és eljussanak a genom rejtelmeibe. Ha elkészül a tavasz óta tökéletesedő géntérkép, akkor következik a legfontosabb lépés: a térkép értelmezése – mondja Gyapai Gábor, a francia főváros Evry kerületében levő génkutató bázis 130 dolgozót foglalkoztató, évi 80 millió frank állami támogatást élvező genoscope laboratóriumának vezetője. A professzor emlékeztet: amikor megjelentek az első géntérképpel kapcsolatos publikációk, többé-kevésbé biztos volt, hogy nem százezer, hanem 30-40 ezer génünk van. Amit most kezdenek tisztábban látni a kutatók, az a gének komplex összetétele, az eddig nem ismert tulajdonságuk: egy génből többfajta „termék” is kikerülhet. Csak a leggazdagabb országok engedhetik meg maguknak a génkutatás finanszírozását: az Egyesült Államokban féltucatnyi intézetben, Angliában Cambridge mellett, Párizisban, Németországban és Japánban jelentős állami és magántőkével támogatott génkutatások folynak, ám az utóbbi időben Kína is feliratkozott a génkutató országok listájára – tudtuk meg Gyapai Gábortól. Elmondta: a génállományt faggató kutatóintézetek immár nem titkolják eredményeiket. Az 1999 eleje óta Evryben folyó „géntérképészeti” kutatások eredményei ez év őszén, a legtekintélyesebb angol genetikai szaklapban, a Nature-ben lesznek olvashatók – mondta a professzor.
Arra a kérdésre, hogy mikor vásárolhatjuk meg patikában is a géntérképünket, a professzor azt válaszolta: ez nem a közeli jövőben lesz. Hogy milyen messze van a terápia, nem tudható, ám hogy a térkép elengedhetetlen hozzá, nem vitatható – fejezte be a lapunknak adott nyilatkozatát a világhírű genetikus.
origo.hu
Varga Mihály: Jövőbeni munkámmal is Magyarország stabilitását és gyarapodását szolgálom
