Piacösztönzés – jogi eszközökkel

A hazai tőkepiac élénkülését reméli a kormányzat a tőkepiaci törvény elfogadásától, amely lényegében három jogszabályt, köztük az értékpapírtörvényt váltja majd fel.

Még augusztusban döntés születhet a szabályozások végleges verziójáról, így az ősszel a parlament elvileg meg is szavazhatja az előterjesztést. Várhatóan 2002 januárjától lép életbe az egységes tőkepiaci törvény. A módosítások csaknem négyszáz paragrafust érintenek.

A kormányzat eltökélt a tőkepiac fellendítésében, noha ettől az egységes szabályozást jelentő „állami intervenciótól” önmagában aligha remélhető látványos pezsgés; az elemzők középtávon remélnek tőle pozitív változásokat.

Az elképzelések szerint jövőre megszűnik több korlátozás is; így például a nyilvános részvénykibocsátáshoz nem kell majd hároméves eredményes gazdálkodást produkálni, a kötvénypiac pedig erőre kaphat attól, hogy 2002-től egy vállalat a saját tőkéjétől nagyobb összegű hitelt „kölcsönözhet” majd kötvénykibocsátással. Jogalkotói szándék természetesen a garanciarendszer megléte, utóbbinál például a vásárló, azaz a befektető előre megtudhatja a kockázat várható mértékét egy független hitelminősítő cégtől – tudtuk meg a Pénzügyminisztériumban. Nagy változás lesz, hogy miniszteri rendelet fogja a jövő évtől meghatározni, milyen papírokat lehet hazánkban forgalomba hozni – eddig ezt törvény rögzítette. Magyarán: új értékpapírok esetén elegendő lesz a pénzügyminiszter „állásfoglalása” is, nem kell tehát a törvényhozási procedúrát kivárni új, a világpiacról Magyarországra adaptálható konstrukciók „áttelepítésekor”.

Valószínűleg hazánkban is kölcsönözhető lesz az értékpapír, vagyis a szomszéd részvényét saját tranzakcióinkhoz átmenetileg felhasználhatjuk. Ez azt eredményezheti, hogy az „alvó” részvények is forgalomba kerülnek, így a befektetők ezáltal árfolyamcsökkentésre spekulálhatnak.

A jogszabály előkészítői reformot terveznek a befektetési alapok területén is, és a fejlett piacokhoz hasonlóan, Magyarországon is megvásárolhatja majd egy befektetési alap egy másik alap részjegyét. Ezen, a befektetési szolgáltatást érintő jogi változásokban hangsúlyos szerepet kap az ügyfelek érdekvédelme: a befektető és a bróker személyes kapcsolatát mellőző elektronikus szolgáltatásoknál is csak személyesen köthető meg a szerződés, és továbbra is kötelező a szerződések, megbízások papíron való rögzítése. A tervezet megkülönböztet professzionális és nem professzionális befektetőket.

Nagy valószínűséggel elmarad a részvények árfolyamnyereségére kivetett forrásadó eltörlése, ugyanakkor az ellentetés irányú ügyletek nyereségének és veszteségének különbségét a magánszemélyeknek csak éves adóbevallásuk során kell befizetniük.