Ugyan nem voltam ott a rendezvényen, ám kihangosított telefonon a jelenlévők minden kérdésére válaszoltam a kárpótlással kapcsolatban – olvasható Daróczi szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelében. Mint megírtuk: a zalai cigány kisebbségi önkormányzat arra kérte levélben az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) vezetőségét, hogy valamilyen módon vonja vissza Daróczi Ágnesnek, a roma kárpótlás hazai megbízottjának működési engedélyét. Dömötör Csaba, a zalaegerszegi cigány kisebbségi önkormányzat elnökhelyettese Daróczi „minősíthetetlen” magatartásával indokolta a kérést. Előzetes egyeztetések után ugyanis július közepén a helyi kisebbségi önkormányzat fórumot szervezett, amelyen Daróczi tartott volna előadást a roma holokauszt kárpótlásával kapcsolatban, ám pár perccel a rendezvény előtt elfoglaltságára hivatkozva lemondta a megjelenését.
– A zalaegerszegiek egyébként tanácsot kérve már többször is felkeresték irodánkat, ennek ellenére az általuk kitöltött kérdőívek sok kívánnivalót hagynak maguk után – állítja Daróczi. Szerinte a zalaegerszegi munkacsoport jegyzőkönyvében hiteltelenné teszi a túlélők vallomásait, mivel személyenként mindössze két sort hajlandók áldozni a károsultak emlékeinek leírásra. Többek között az említett hibák miatt Daróczi Ágnesék ellenőrzést kívánnak tartani Zalaegerszegen. – Ugyanakkor tudomásom van róla, hogy néhány településen pénzért árulják az egyébként ingyenes igénybejelentő lapokat – tette hozzá, ám többet egyelőre nem kívánt az ügyről mondani.
– A kárpótlást Genfben a nemzetközi migrációs szervezet intézi a német kormány és az amerikai bíróság megbízásából, amelynek felkérésére dolgozunk mi is, így működésünkbe az OCÖ nem tud beleszólni – szögezte le.
Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke elmondta: az egyéni kárpótláshoz, amelyet Daróczi Ágnes irányít – svájci és amerikai kezdeményezésre, nemzetközi döntés alapján – jogilag az OCÖ-nek valóban nincs semmi köze. – Az már más kérdés, hogy mennyire szerencsés az ilyen típusú kárpótlás – hangsúlyozta. Szerinte a Magyarországon a leginkább elfogadható megoldás a kollektív kárpótlás lenne, amiből az összmagyarországi cigányság részesülne, például egy olyan ösztöndíjalap létrehozásával, amely a cigány fiatalok továbbtanulását segíti.
– A magyarországi cigányságot meghurcolták, vagyonát elkobozták, igazolványát elvették, így a túlélők nem rendelkezhetnek olyan dokumentumokkal, amelyek jogosultságukat reálisan vagy viszonylag objektíven igazolná – mondta Farkas. Hozzátette: éppen ezért a nemzetközi hatóságok részéről könnyelműnek tartja ezt a megoldást. Ugyanakkor kijelentette: Daróczi Ágnes irányításával továbbra is folytatni kell a túlélők egyéni kárpótlását, ezzel párhuzamosan viszont szorgalmazni kell a kollektív kárpótlást.
Megható pillanatokat élt át Kapu Tibor Houstonban
