Üdvözöl unokanővéred, Katicza. A Siófokról készült első képes levelezőlapokon alig volt több hely a címzetthez szóló jókívánságnak, de talán nem is kellett részletezőbb ömlengés, mert a század első évtizedeiben már igencsak népszerű fürdőhely volt a „nyári főváros” rangot kivívó balatoni település.Ma sem kevésbé vonzó. Ám mert Siófok kezdettől a jómódú polgárság (a „felső tízezer”?) exkluzív nyaralóhelye volt, a vendéglátás tarifái vetekedtek a legkedveltebb európai üdülővárosok szolgáltatásainak költségeivel. Tóth-Baranyi Antal Pillantás a múltba című, 303 század eleji képes levelezőlapot bemutató könyve sem tartozik az olcsó kiadványok közé, ám akinek nem futja az idén (sem) néhány vízparti hétvégére, annak azt ajánljuk, simogassa a régi Siófokot bemutató album fényes lapjait, és tegyen időutazást a száz évvel ezelőtti üdülővárosba.Harminc évvel a magyarországi postai levelezőlapok bevezetését előíró rendelet után Siófok az elsők közt jelentkezett képes üdvözlőlappal. Tóth-Baranyi gyűjteményéből megtudjuk: az első (magyar és német nyelvű üdvözlő szöveget tartalmazó) képeslapot Siófokról Göttingenbe címezték 1896. július 6-án, és két nappal később meg is érkezett Ödön von Máriásfyhoz. Mint minden üdülőhelyi szolgáltatás, a képeslapkiadás is üzletté vált a balatoni régióban. Az első kiadók siófoki, enyingi és nagykanizsai iparosok, kereskedők, dohányboltosok és fotográfusok voltak. A legkorábbi „képeseket” kőlapra metszették, arról készültek a nyomatok. A siófoki gyűjteményben harminc litográfia található, és mellettük a már modernebb eljárással készült „fotós lapokra” is rácsodálkozhatunk. Siófok első szállodáját, a Hotel Siót 1907-ben Salamon Adolf rajzoltatta képeslapra. (A szálloda ma idegenforgalmi főiskolai tagozatként és kollégiumként őrzi építészeti értékeit.) Az 1912-ben átadott víztorony – amely mindmáig Siófok szimbóluma – jövőre már exkluzív szórakozóhelyként várja a vendégeket. A negyvenöt méter magas torony tetején eszpresszó lesz, ahová egy látványnak is nagyszerű lift szállítja fel a Balaton panorámájára kíváncsi turistákat.Az első – svájci stílusú, nyolcvankabinos – fürdőház 1878-ban készült Siófokon, ám a napimádók (a szegényebbek) ezt követően is a hajókikötő mólóján múlatták a nyári napokat ma már megmosolyogtató fürdőzőöltözékben. A korabeli (1916-os) gőzhajókikötő és környéke rendkívül kedvelt korzó volt. Azóta a hajóállomás nagyobb lett, ám a balatoni flotta nosztalgiahajói, a Kelén, a Helka, a Csongor és a Tünde ugyancsak a századforduló Siófokát idézik. A legnépszerűbb és nyaranta legnépesebb üdülővárosból ma egyedül a sült keszeg illata hiányzik. Az elegáns vendéglők étlapjai sokféle ponty-, harcsa- és fogaskülönlegességet kínálnak, ám – amint az idős balatoniak mondogatják – a parton sütött hal ízét és csábító illatát semmi nem feledtetheti.
Lecsúszott a kifutóról egy repülőgép Ferihegyen