A főváros Schulek Frigyest bízta meg 1873-ban, hogy a kor akkori ízlése szerint tervezze meg és építse fel a budavári Nagyboldogasszony koronázó főtemplomot. (Közkedvelt nevét a déli toronyról kapta, amit Mátyás király építtetett újjá).
A román stílusú bazilikát az Anjouk alakították át gótikussá. A jezsuiták barokk elemekkel díszítették, és két épülettel építették egybe a templomot. Schulek a templomot szinte a földig visszabontatta, onnan építette újjá. A 750 éves épület különféle korszakaira jellemző stílusjegyek ma is jól láthatók a díszítményeken vagy az Anjou-kapunál.
A második világháborúban az épületet ugyan nem lőtték szét, de komoly károk keletkeztek benne. Nemcsak a tető égett le, a templom orgonája is tönkrement. A budai Vár rekonstrukciójával és a foghíjak beépítésével párhuzamosan állami forrásokból újították fel a templomot.
Rossz technológia
A háborús károk kijavításakor az akkori szakemberek cementhabarcsot használtak, amit műemlék esetében nem lett volna szabad. Valószínűleg ennek a következménye, hogy a laza vakolatban utat talál a víz. Egy csapadékosabb napon az épület falának egyes pontjain négyzetméterenként és percenként hét liter víz áramlik át.
A nagyközönség idén januárban szerezhetett tudomást a műemlék aggasztó állapotáról. A Esztergom–Budapest egyházmegye azt közölte: szívükön viselik a templom sorsát. – Problémák már jóval korábban voltak – szögezi le a plébános. Kisebb vakolatdarabok hullottak le, a beázás mértéke is egyre súlyosbodott, nem beszélve a fal szembetűnő gombásodásáról – fűzi hozzá.
A kis egyházközség igyekezett a károkat kijavítani. Ám az idén júliusban lezuhant a templom harangtornyának egy kőcsipkéje. Erre már a sajtó is felkapta a fejét. A kis fémpeckeken ülő neogótikus fiatornyok közül mozdult ki egy és hullott le közvetlenül az épület tövébe. A templomot az egyházközség saját költségén bérelt kerítéssel körülkerítette, hogy megóvják a járókelőket az esetleges további kőlazulástól. (A torony felső karimáját 15 évvel ezelőtt javították alaposabban).
A Mátyás-templomot fenntartó főplébánia képviselői a januári sajtótájékoztatón azt is bejelentették: a belépti díjból származó hasznot a templom felújítására fordítják. A Mátyás-templom nemzeti kincs, amelyért mindenki felelős. Ezt tudomásul kell venni. (A templomi belépti díj egyébként nem egyedülálló a világon. Sőt, Magyarországon sem. Gondoljunk csak Tihanyra, Pannonhalmára vagy a Dohány utcai zsinagógára).
A liturgiákon való részvétel természetesen továbbra is ingyenes, hiszen a templom elsősorban az imádság háza. A közelmúltban befejeződött az altemplom felújítása, ahol csendes imádkozóhelyet is kialakítottak a hívek számára, amit az úgynevezett Menyasszony kapun át lehet megközelíteni. Az oltárt a múlt héten Paskai László bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek szentelte fel. A Mátyás-templomban fizetni csak azoknak kell, akik a műemlékre mint építészeti látványos-ságra kíváncsiak.
Félmillió látogató
– Tavaly ősszel, amikor összeültünk és végiggondoltuk a képviselő-testülettel a feladatokat és a turizmussal kapcsolatos gondokat – mert azt is orvosolni kellett, hogy bármilyen kontroll nélkül évente több százezer ember fordult meg itt –, úgy találtuk, az idegenforgalomból származó bevételeket jól visszaforgathatnánk a felújításra. A főszezonban vannak olyan napok, amikor hatezer ember lép be a templomba reggel 9 és délután 5 között. Bár konkrét adatok az idei szezonra vonatkozóan még nincsenek, de ez akár évi félmillió turistát is jelenthet – magyarázza a plébános.
– Számítunk arra, hogy a kiemelt műemléket az állam rekonsruálja majd, ám mi is megtesszük, ami tőlünk telik. Előre látható: a felújítás jelentős összegeket emészt majd fel. Az a célunk, hogy a költségekből minél kevesebb háruljon az adófizetőkre – teszi hozzá.
Gyorssegélyként érkezett a Gazdasági Minisztérium közelmúltban juttatott harmincmillió forintos támogatása. A támogatást a tárca két feltételhez kötötte: a pénzt a felújításra és a látogatófogadás körülményeinek javítására kell fordítani. Azt is megszabták, hogy a templomi belépő árát nem emelhetik az idei idegenforgalmi főszezonban. A belépésért a turistáknak már március 16-tól kellett volna fizetniük, de a határidőt végül kitolták. Az egyéni látogatóknak április 2-tól 200, kísérővel 400 forintot kell fizetniük. A csoportosan érkezők, a családok, a katonák és a nyugdíjasok kedvezményes árú jegyekkel tekinthetik meg a nemzeti szentélyként tisztelt templomot.
– Nagyon alacsonyan tartjuk az árakat az eredeti tervekhez képest. Idén főleg kölcsönből dolgoztunk: az egyházmegyétől kapott pénzt szerencsére már sikerült is visszafizetnünk. Most úgy tűnik, anyagilag egyensúlyban vagyunk – summázza a plébános.
Az alsó részeket korábban nem lehetett használni, részben erre kellett a kölcsön: a templomban ugyanis a tavaszi beépítésig sem mosdók, sem öltözők nem voltak.
– A Mátyás-templom nem turistacentrumnak épült. De az éves látógatószám egy átlagos temploménál sokkal számottevőbb, ezért elengedhetetlenek a funkcionális változtatások – teszi hozzá.
Múzeum a járda alatt
Az elképzelések szerint a rekonstrukciós munkálatokkal egy idő-ben lehetővé teszik, hogy a látogatók felmehessenek a templom tornyába, és kialakítanak egy felszín alatti kulturális-fogadó centrumot is. A templom körüli járda alatt kialakított föld alatti körüljáróban múzeumot hoznának létre.
A vizsgálatok összegzéseként épületdiagnosztika és koncepcionális terv készül. Ennek birtokában a Mátyás-templom tulajdonosa és használója, a budavári Nagyboldogasszony-plébánia saját főhatóságán keresztül pontos és szakmailag megalapozott kéréssel fordul majd a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához annak érdekében, hogy a kiemelt műemlék megújuljon. – Szövényi István építészt kértük fel, készítse el a szakmai anyagot, amely tartalmazza majd a faszerkezetekre vonatkozó információkat, az új világítási tervet és a freskók állapotvizsgálatát is. Ezenkívül a terv olyan témákra is kiterjed, mint a koncertekhez szükséges új berendezések vagy a liturgiához kellő átalakítások. Mindez persze szűken véve nem a templomrekonstrukció része, hanem már a funkcionális fejlesztést célozza meg.
– Semjén Zsolt, a NKÖM egyházügyi helyettes államtitkára egyetért velünk abban, hogy a templomot fel kell újítani. Azt azonban nem tudom megítélni, hogyan alakul majd a rekonstrukció üteme. Mint ahogyan még az sem látható, miként sorolják be a Mátyás-templomot a jövő évi költségvetési tételekbe – mondja Blanckenstein Miklós. Jelenleg a történelmi egyházak és az állam között van egy olyan megállapodás, hogy minden évben az egyházaknak egy-egy kiemelt fontosságú műemlék restaurációjához nyújtanak segítséget. A Mátyás-templom most sorban áll egyéb egyházi műemlékek, Pannonhalma és a Szent István-bazilika mellett.
– A mi dolgunk az volt, hogy a Széchenyi-tervből pályázott öszszeggel és saját erőből összeállítsuk a szakmai anyagot, ami az előkészítések bázisát jelenti. A teljes munka költségei azonban már nem mérhetőek össze az egyház pénzügyi adottságaival. Az állam eddig is fokozott figyelmet fordított az egyházi műemlékekre, bízom ennek folyamatosságában – mondja a püspöki helynök.
A plébános abban reménykedik, hogy jövőre a koncepcionális tervek mellé már a részletes tervek is asztalra kerülnek.
A Szent István-bazilika rekonstrukciója több éve tart. A Mátyás-templom felújításához szükséges idő a munkálatok megkezdésekor sem lesz megítélhető. – Nincs olyan cég, amely a templom rekonstrukcióját pontos határidőre vállalhatná, ugyanis az új feladatok csak munka közben derülnek ki. A plébános mégis bizakodó: – A középkorban sok száz évig építettek egy templomot. Most csak egy felújításról van szó, ráadásul azóta a technológia is jelentősen változott – fűzi hozzá.
Tűzfalcsoport
Brüsszelből bejelentették: ők fogják fizetni a balos médiumokat!
