Kormányhatározat értelmében 2002. január 31-ig épül ki az elektronikus közbeszerzési rendszer, amely bevezetését követően a legnagyobb piac lesz hazánkban, sőt a ma is használatos vállalatközi technológia főszereplőjévé válhat. A tervek szerint az említett határidőre a hálózatnak már alkalmasnak kell lennie az ellenérték elektronikus úton való megfizetésére, hiszen a konstrukció lényege, hogy a közbeszerzési értékhatárt elérő tenderek esetén a vásárlók számára előírás lesz a rendszer használata. Mindez természetesen azt is jelenti, hogy a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó valamennyi árut és szolgáltatást ezen a rendszeren keresztül lehet beszerezni, illetve bármely szervezet használhatja önként az egyszerűsített elektronikus közbeszerzési eljárás szabályait. Számítások szerint az e-közbeszerzés bevezetése révén az árak 5-10 százalékkal csökkenhetnek, a tranzakciós-eljárási díjaknál pedig ennek mértéke akár 80-90 százalék is lehet.
Az e-közbeszerzés technikai jelentőségét persze valójában az adja, hogy az elektronikus közbeszerzés struktúrájában az iratokat elektronikus úton, az interneten kell megküldeni a címzetteknek, illetve közzétenni. Az így továbbított iratok hitelességét az érintettek elismerik, a rendszert működtető pedig a technikai biztonságért felel. A szerződéskötés és a fizetés is elektronikus úton történik majd.
Az elektronikus közbeszerzés informatikai rendszerét olyan szintig kell kiépíteni, hogy az alkalmas legyen a szállítók jegyzékének kialakítására és közzétételére, valamint – az informatikai termékek és szolgáltatások tekintetében – az egyszerűsített eljárások lefolytatására; azokban elektronikus iratokat és digitális aláírásokat lehessen használni. Az informatikai termékekre és szolgáltatásokra szóló központosított közbeszerzési szerződéseket úgy kell megkötni, hogy azok hatálya az elektronikus közbeszerzés rendszeréhez tartozó szervezetekre 2001. július 1-jétől ne terjedjen ki – taglalja a vonatkozó kormányhatározat.
Az elektronikus közbeszerzés koncepciójának kidolgozásában a százszázalékban állami tulajdonban lévő Magyar Posta Rt. is részt vállalt, a rendszer „megteremtésének” költségeire pedig 600 millió forint állami pénzt különítettek el.
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?