Bőséges szőlőtermésa Mátraalján

Bőséges a szőlőtermés hazánk legnagyobb történelmi borvidékén, a Mátraalján, ahol is a korai fajták szedésével elkezdődött a szüret. A 25 hegyközség 12-14 ezer termelője 670-680 ezer mázsa szőlőt kíván értékesíteni az idén.

Tizenegy tonna szőlő termett átlagosan hektáronként az ország legnagyobb, 7600 hektárnyi kiterjedésű borvidékén. Nem lehet okuk a panaszra tehát a szőlősgazdáknak, miután ez a termés jócskán felülmúlja a 2000-es adatot. A szüret a zenit, az irsai Olivér és a zengő szedésével kezdődött, viszont a korábbi napok erős lehűlése kapcsán az első mérések meglehetősen alacsony, 14,5–15 mustfokot jeleznek. Borászok lapunknak elmondták, felmelegedés hatására lényegesen javul a szőlőfajták minősége. Hegyközségi összesítés alapján egyébként a Mátraaljához tartozó 25 hegyközség 12-14 ezer termelője 670-680 ezer mázsa szőlőt kíván értékesíteni 2001-ben.
A Mátraalján a felvásárlási árakról azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a rizlingszilvánit kilónként 36 forintért veszik a borgazdaságok és a kisebb-nagyobb felvásárló cégek, a szürkebarátért pedig 48, maximum 50 forintot fizetnek, vagyis az árak maradtak a tavalyi szinten. A jelek szerint a chardonnay-termelők sem járnak jól, mert kilójáért csak 60-65 forintot fizetnek, míg 2000-ben 70-et adtak érte.
Nagy valószínűséggel a kékfrankos és a cabernet árfekvése is a 2000-es év szintjén marad, esetleg alulmúlja azt: előbbiért 60-65, míg utóbbiért 90 forintot adnak leszüretelésük után.
Hiába azonban a kiváló terméskilátások, az utóbbi napok csapadékos időjárása miatt sok helyen kényszerből szüretelnek a termelők. A sok eső miatt a szőlőszemek egy része felreped és rothadásnak indul, más részükben pedig nem zajlanak le azok az érési folyamatok, amelyek magas cukortartalmat eredményeznek és nagy évjárathoz segítik a borászokat.