Bulgária stabilizáló erő a térségben

„Infrastrukturális forradalomra” van szükség a délkelet-európai térségben, nagymértékben ettől függ a régió tartós stabilitása – hangsúlyozta lapunknak adott interjújában Szolomon Paszi bolgár külügyminiszter. A szófiai diplomácia vezetője úgy véli, Bulgária 2004 végére lezárhatja EU-csatlakozási tárgyalásait, 2007 folyamán pedig már az unió teljes jogú tagjává válhat.

Bulgária a júniusi parlamenti választások után az egyetlen olyan európai ország, melynek miniszterelnöke egy volt uralkodó. Ez a tény milyen kihatással van az új szófiai diplomáciára?
– Rendkívül pozitív hatással. A miniszterelnök nagyon népszerű személyiség Bulgáriában és szerte a nagyvilágban. Még a választások előtti kampány idején a II. Szimeon Nemzeti Mozgalom felvállalta a folytonosságot a stratégiai külpolitikai célokat illetően. A bolgár diplomácia főbb erőfeszítései most arra irányulnak, hogy Bulgária meghívást kapjon a NATO-ba a prágai csúcstalálkozón. Az észak-atlanti szövetség elismeri és nagyra értékeli Szófiának a koszovói válság idején tanúsított magatartását. Halaszthatatlan feladataink közé tartozik az Európai Unióval való tárgyalási menet felgyorsítása. Várakozásaink szerint Bulgária csatlakozási tárgyalásai 2004 végére lezárulnak, s 2007 folyamán már az EU teljes jogú tagjaivá válunk.
– Mennyiben érinti Szófia biztonságpolitikáját az Amerikát ért terrortámadás?
– A szeptember 11-i események alapvetően megváltoztatták a külpolitikai és biztonsági kereteket. A bolgár kormány kategorikus álláspontot képvisel a terrorizmus ellen, mint de facto a NATO és az Egyesült Államok szövetségese. Támogatjuk és teljes mértékben részt veszünk a Bush elnök által javasolt nemzetközi koalíció kialakításában a terrorizmus ellen.
– Miként értékeli Bulgária integrációs esélyeit? Bukarestben egy román–bolgár tandemről beszélnek, elképzelhető egy ilyen együttműködés az integráció terén?
– Az euroatlanti integráció Bulgária tekintetében nem esély, hanem reális perspektíva. Bulgária EU-tagsága mindenekelőtt a stabilitás és a béke zónájának a kibővülését fogja jelenteni. A magunk részéről együttműködési készséget tanúsítunk minden egyes tagjelölt országgal, de azt többször is hangsúlyoztuk, hogy a felkészülésben saját utunkat járjuk. Ugyanakkor a tagjelölt országoknak van mit tanulniuk egymástól.
– A szomszédos Macedóniában történő események mennyiben veszélyeztethetik Bulgária demokratikus kibontakozását, az integrációs esélyeket?
– Emlékeztetném, hogy 1992-ben Bulgária elsőként ismerte el a Macedón Köztársaságot mint önálló szuverén államot. Azóta Bulgária és Macedónia normális, jószomszédi kapcsolatokat épített ki. A két országnak közös érdekei és céljai vannak, melyek az euroatlanti integrációhoz kapcsolódnak. A macedóniai események nem veszélyeztetik Bulgária biztonságát és demokratikus fejlődését.
– A balkáni térség stabilitásának megteremtése érdekében a nemzetközi közösség különböző támogatásokkal igyekszik eredményeket elérni. A támogatások egyik célországa Jugoszlávia. Nem gondolja, hogy e helyzet nyomán Bulgária elesik bizonyos támogatásoktól?
– Nem, s ez elsősorban annak a politikának köszönhető, amellyel Bulgária a délkelet-európai térség kérdéseihez, illetve a Jugoszláviával fenntartott kapcsolatokhoz viszonyul. Bulgária nem része a délkelet-európai régió problémáinak, hanem a megoldás része, stabilizáló erő. Igyekszünk hasznosak lenni, mindenekelőtt értékeléssel és gyakorlati lépésekkel. Tíz éve Bulgária minden térséget érintő nemzetközi békefenntartó akcióban részt vesz. A délkelet-európai régió tartós stabilitása nagymértékben a stratégiai beruházásoktól függ. Térségünkben szó szerint „infrastrukturális forradalomra” van szükség. Ebben az értelemben igyekszünk nemzetközi támogatást biztosítani a régió infrastrukturális projektjeinek megvalósításához.