Napokon belül kezdődik a mohácsi busójárás

Több száz programot és rekordszámú maskarást ígér a farsangi időszak leglátványosabb hazai népszokása. Fontos információkat közöltek a szervezők az autóval érkezőknek is.

Fotó: Ladóczki Balázs

A hagyományos kisfarsangi programokkal, a kisbusók és gyermekmaskarások felvonulásával és farsangolásával veszi kezdetét a jövő keddig több mint száz programot kínáló mohácsi busójárás csütörtökön. A február 12–17. között megrendezendő téltemető, tavaszköszöntő népszokáson idén több mint 2700 maskarás és 76 busócsoport vesz részt.

Fotó: Polyák Attila

A farsangi időszak utolsó csütörtökétől húshagyókeddig tartó rendezvény első napján a Maszkot ölt apraja, nagyja című programmal óvodások és általános iskolások részvételével már délelőtt elkezdődnek az események a helyi ifjúsági központban, délben pedig a népművészeti és kézműves vásár is megnyílik a belvárosban. Délután indul a busójárás első farsangi felvonulása a Sokackörtől, majd a város utcáin és terein gyermekmaskarások – a jankelék és kisbusók – szabad farsangolása veszi kezdetét. 

A főtéren gyermeknéptánccsoportok és busócsoportok tartanak bemutatót, busójárási eszközöket ismertetnek meg az érdeklődőkkel, késő délután Hagyomány és Lélek címmel a Kalkán család négy nemzedékének busómaszkjaiból nyílik kiállítás a Kanizsai Dorottya Múzeumban, este pedig a Glasovi zenekar adja a ritmust a délszláv táncokhoz.

Pénteken délelőtt rajzpályázati munkákból nyílik kiállítás, majd délután népdaléneklő versenyt tartanak, néptánccsoportok és zenekarok mutatkoznak be a Széchenyi téri és a Deák téri színpadon, míg délután öt órától maszkok, busókellékek és egyéb népművészeti tárgyak tekinthetők meg a Kossuth Teátrum Művelődési Házban rendezett kiállításon.

Szombaton az érdeklődők a hagyományos mohácsi sokác viseletdarabok készítésének műhelytitkaiba nyerhetnek bepillantást, és már a reggeli óráktól tamburazenekarok, néptáncegyüttesek, busócsoportok lépnek fel városszerte, de látványfőzéseket is tartanak a Busóudvarban.

A gyerekekkel érkezők számára kézművessarok nyílik a Diaművek csapatával a Busóudvarban, lesznek táncházak, míg délután „Vigasság a busókkal” címmel farsangi játékokkal, szekérdíszítéssel, sokácbab látványfőzéssel és ételkóstoltatással várják a látogatókat a Síp utcában.

A népszokás leglátványosabb programjait a tradíciónak megfelelően farsangvasárnap tartják. Aznap délelőtt a busók készülődésébe is bepillantást nyerhetnek a látogatók, majd a borzas bundába öltözött alakoskodók dél után kelnek át csónakkal a Duna keleti partjáról a nyugatira, vonulnak fel a belvárosban, teszik vízre a farsangi koporsót, avatnak új busókat és gyújtanak hatalmas máglyát a város főterén.

A kisbusók idén sem maradnak otthon. Fotó: Polyák Attila

Vasárnap – egyebek mellett – látványmaszkfaragással, tamburazenekarok, néptáncegyüttesek, busócsoportok bemutatóival, ételkóstolókkal, késő délutántól pedig szabad farsangolással, koncertekkel szórakoztatják az embereket.

Hétfőn 10 és 13 óra között interaktív farsangi gyermekfoglalkozást tartanak a Kanizsai Dorottya Múzeumban, majd húshagyókedden a hagyományos „farsangtemetés” előtt busós kézműves játszóház nyílik a Busóudvarban, délután pedig indul a busók felvonulása a Kóló tértől a Széchényi térig, ahol indul a szabad farsangolás, meggyújtják az óriási főtéri máglyát, s elégetik a telet szimbolizáló koporsót.

A szervezők az esemény hat napjára mintegy 100 ezer látogatót várnak, de még kedden is nagy tömegre készülnek.

Így induljunk útra Mohácsra

A szervezők felhívták a figyelmet arra, hogy az épülő mohácsi Duna-híd és a csatlakozó úthálózat kivitelezési munkái miatt az 57-es és 56-os utakon jelentősebb torlódásra kell számítani, s azt javasolják, hogy az autópályán érkezők a Nagynyárádi lehajtót használják, illetve az ország keleti részéről érkezők parkoljanak a Duna keleti partján, Újmohácson, hiszen komppal a forgatag közepén találják magukat. A közösségi közlekedést megerősítik a busójárás ideje alatt, ezért a szervezők javasolják a buszok, vonatok igénybevételét az autók helyett.

Sokác lelemény

A mohácsi sokácok által meghonosított busójárást egy 1783-as feljegyzés említi először. 

A török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő horvát etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokácok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

A télűző, tavaszköszöntő népszokás tradicionális elemei évszázadok óta változatlanok. A busójárást első magyarországi elemként vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára az UNESCO 2009-ben.