Így lett egy lesajnált határmenti kisváros a magyar gazdaság hajtómotorja

Komárom lesajnált, határ menti kisvárosból mára a magyar gazdaság egyik motorjává vált, ahol a világ legmodernebb technológiáival üzemelő gyárai jöttek létre, rengeteg munkahelyet teremtve – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a városban.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A minisztérium közleménye szerint Szijjártó Péter a Nagyadózók Gyűlésén elmondott beszédében kiemelte, hogy az elmúlt tizenhat év tele volt olyan válságokkal, amelyek megrengették az egész világot, a magyar gazdaság szereplői ugyanakkor minden nehézség ellenére is komoly bravúrokra voltak képesek. Aláhúzta: ezek nyomán ma egymillióval többen dolgoznak, mint egy évtizeddel ezelőtt, itt kell fizetni a munkát terhelő legalacsonyabb adókat Európában és sikerült megvédeni a rezsicsökkentést is, ráadásul az utóbbi négy év volt a hazai gazdaságtörténet legsikeresebb időszaka a beruházások szempontjából.

Szijjártó Péter: Mi büszkék vagyunk arra, hogy Magyarországon vannak rendkívül modern, a világ élvonalába tartozó, fantasztikus színvonalon működő gyárak/Fotó: Facebook/Szijjártó Péter

„Tavaly három és fél naponta jelentettünk be új nagyberuházásokat. (…) És ha a magyarországi városok, települések nem lennének elég együttműködőek, nem lennének olyan vezetőik, akik értik, hogy hogyan kell vonzó gazdasági környezetet teremteni, akkor ezen sikereket nem lehetett volna elérni” – mondta. „Komárom ebből a szempontból egy mintapélda, azt kell mondjam. Ugye, Komárom egy lesajnált, határ menti kisvárosból a magyar gazdaság egyik motorjává vált (…) Ma a világ legmodernebb technológiáival üzemelő, modern gyárak a világ legmodernebb munkahelyeit tartják fenn Komáromban” – vélekedett.

Szijjártó Péter kifejtette, hogy 2014 óta 27 nagy komáromi beruházáshoz jött létre a városban nagyjából 580 milliárd forintnyi összértékben a kormány 51 milliárd forintos támogatásával, 4800 új munkahelyet teremtve.

„Az elmúlt tizenegy évben én unalomig hallgattam azokat a megjegyzéseket, amelyeket most a politikai riválisunk új csodafegyvere felerősít. Ez a lenéző, lesajnáló megjegyzés úgy szól, hogy Magyarország egy összeszerelő üzem. Amikor ez a mondat elhangzik, akkor az egy nagyon durva lenézése, megalázása és lesajnálása a magyar munkásoknak és magyar mérnököknek. Mert az asztalra kipakolt Shell-részvények stócai mögül lehet lesajnálóan beszélni az összeszerelésről. Csak a helyzet az, hogy még a milliárdosok, még a Shell-részvénytulajdonosok életéhez szükséges eszközöket is mind össze kell szerelni” – szögezte le.

„És ami ma Magyarországon zajlik, az a magyar emberek, a magyar munkások és a magyar mérnökök szakértelmére, képzettségére, szorgalmára és elkötelezettségére alapul. Mi büszkék vagyunk arra, hogy Magyarországon vannak rendkívül modern, a világ élvonalába tartozó, fantasztikus színvonalon működő gyárak” – folytatta. „És azon leszünk a jövőben is, hogy legyen még több gyár Magyarországon, ahol még több emberre lesz szükség, ahol még több munkahelyet fognak létrehozni, és még magasabb lesz a technológiai színvonal” – erősítette meg.

„Mert ahogy megfigyeltem, a Shell részvénytulajdonosai is autókkal járnak. És az autók nem ide szoktak esni az égből, hanem azokat le kell gyártani, össze kell szerelni, azok az autók akkumulátorral működnek, az se esik le a Földre, azt is össze kell szerelni. És hogyha ne adja a Jóisten, a milliárdos beteg lesz, akkor gyógyszerre lesz szükség, injekciós tűre meg mindenfajta egészségügyi eszközre, amiket le kell gyártani” – tette hozzá. „Úgyhogy mi visszautasítjuk a magyar emberek, a vidéki magyar emberek és a munkás magyar emberek lenézését. Mi azon leszünk, hogy ezután is legyenek gyárak Magyarországon, sok gyár legyen, minél több gyár legyen. És ebből a szempontból Komárom az abszolút példa” – jegyezte meg.

A miniszter kiemelte, hogy a városban van 

• a világ egyik vezető gyógyszergyára, 
• a világ egyik legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója, 
• de van itt autóipari beszállító, 
• mesterséges intelligenciával foglalkozó informatikai vállalat, 
• illetve nyomdaipari, 
• mezőgazdasági, 
• élelmiszeripari 
• és elektromos buszokat gyártó társaság is.

„És az a helyzet, hogy ez a komáromi fejlődés nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy tavaly Komárom-Esztergom történetében először több mint 5000 milliárd forint lett ezen vármegye ipari teljesítménye” – tudatta. Majd hozzáfűzte, hogy ezen érkező beruházásokkal párhuzamosan a helyi infrastruktúra fejlesztésen is sokat dolgoztak.