Jelenleg a magyarországi bevásárlóközpontok területi állománya meghaladja a félmillió négyzetmétert, ezen belül a fővárosi mennyiséget több mint 300 ezer négyzetméterre lehet becsülni. Pillanatnyilag 130 ezer négyzetméternyi bevásárlóközpontot építenek a fővárosban, s további 150–170 ezer négyzetméter alapterületű létesítmény építése van a tervezés stádiumában, vagyis csaknem megkétszereződhet a mostani állomány.
Bármilyen meglepő, a mennyiséget illetően még így is meglehetősen távol leszünk a nyugati szinttől: a hazai bevásárlóközpontokban található bruttó kiadható terület az EU-átlagnak még a felét sem éri el, az USA-belinek pedig csak a huszadrésze.
A kimutatások szerint hazánkban száz látogatóból átlagosan tíz a biztosan vásárló a központokban, míg Európa más országaiban négyszer több a vásárlók aránya.
Az idén csak két új bevásárlóközpont nyílik a Budapesten, mindkettő a budai oldalon. Az egyik a Mammut II., amely valójában bővítés eredménye, ám a csaknem húszezer négyzetméternyi új terület egy önálló bevásárlóközpontnak is megfelelne. A másik a német tőkéből épülő, a MOM Parkon belül megvalósuló 33 ezer négyzetméter alapterületű multifunkcionális bevásárló- és szórakoztatóközpont, a MOM Centrum lesz.
A következő évben adják át az Örs vezér terén épülő Árkád Üzletházat, amely 22 milliárd forintos beruházás; három szinten 32 ezer négyzetméteres bevásárlóközpontot hoznak létre. A tervek szerint húsz üzlet mellett egy 3000 négyzetméteres iroda is lesz itt.
Vidéki nagyvárosainkban a budapestiekhez képest szerényebb méretű komplexumokkal lehet találkozni: a városi modell alapján épülő bevásárlóközpontok általában húszezer négyzetméter nagyságúak, míg a regionális modellek 10–15 ezer négyzetméter alapterületűek.
Már megépült a miskolci, a nyíregyházi és a szegedi óriásáruház is, és Győr, Székesfehérvár, Pécs, Sopron, Kecskemét is „büszkélkedhet” bevásárlóközponttal. A vidéki beruházásokban legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező Plaza Centers következő állomása Szolnok, de a tervek szerint Egerben, Zalaegerszegen, Veszprémben, Békéscsabán, Szombathelyen, Dunaújvárosban és Tatabányán is fejlesztésbe kezdenek.
A befektetői csoportok figyelme most egyébként a 10–12 ezer négyzetméter alapterületű létesítmények felé fordult. Ezeket elsősorban a legalább 60 ezres lélekszámú városokba telepítik, mert kisebb településen nem gazdaságos egy bevásárlóközpont működtetése. A felmérések szerint élesedő piaci versenyre kell számítaniuk a magyarországi bevásárlóközpontoknak, hiszen az anyacégek terjeszkednek a szomszédos országokban is.
Ingatlanszakértők azzal kalkulálnak, hogy egy-két éven belül telített lesz a magyarországi bevásárlóközpont-piac.
***
A budapesti vásárlók 1977-ben, a húszezer négyzetméter alapterületű Flórián üzletközpont átadásakor találkozhattak először óriásáruházzal. A plazadömping azonban csak rá két évtizedre, 1996-ban, a csaknem kilencmilliárd forintos ráfordítással megépült Pólus Center megnyitásakor indult be. Ezt követte ugyanabban az esztendőben a Duna Plaza, majd a a SÜBA avatója, 1997-ben pedig megnyitotta kapuit az Europark, valamint a Csepel Plaza. Rá egy esztendőre adták át a Rózsakert, a Mammut, a Lurdy-ház és az Orczy Plaza elnevezésű létesítményeket, és 1999-re elkészült a Westend City Center, valamint a Campona. A múlt esztendőben a Rózsadomb Centerrel, az Eurocenterrel és az Auchannal bővült a főváros és környékének bevásárlóközpont-állománya.
origo.hu
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?
