Hazánk is tőkebefektető lett

Ugyan 2000-ben a világgazdaság lassult és csökkentek a kapacitásnövelő beruházások, a közép-európai régióban, így Magyarországon is rekordszintű volt a növekedés mértéke. A volt szocialista blokk államai közül immár ketten – kimutathatóan – jelentős tőkebefektetők; Oroszország egymilliárd dollárnyi működő tőkét „helyezett” ki, míg hazánk 4-500 milliónyit.

Magyarország egyébként transznacionális mutatója alapján a második Nyugat-Európában, csak Írország előzi meg, míg a közép-európai térségben a dobogó tetején áll – hangzott el tegnap az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) által készített, külföldi tőkebefektetésekről szóló jelentés bemutatóján.
Simai Mihály akadémikus elmondta, a jelentés azt vizsgálja, a nagy nemzetközi vállalatbirodalmak miképpen kapcsolódtak be a nemzetgazdaságokba, segítik-e vagy gátolják a fejlődést, és milyen viszonyt alakítottak ki a helyi vállalkozásokkal, azokat sikerült-e beszállítói helyzetbe hozniuk. A beáramló működő tőke egyértelműen pozitív folyamatokat indukál az adott ország gazdaságában. Jelenleg nagy kérdés, hogy az USA-t ért támadás sokkjára a világgazdaság miként reagál. A Széchenyi-tervhez hasonló állami programok nem számítanak ritkaságnak a fejlettebb országokban sem.
Hozzávetőleg száz multinacionális vállalat uralja a világgazdaságot, amelyből 30-40 már Magyarországon is képviselteti magát. Bár a tavalyi világviszonylatban mért 18 százalékos növekedés mindenféleképpen lassulás az ezt megelőző periódusok átlagos 40 százalékos bővüléséhez képest, mégis 1,3 milliárd dolláros volt a tőkeáramlás. Idén a növekedés mértéke, illetve a tőkeáramlás várhatóan alulmúlja a tavalyi esztendő adatait.
Inotai András, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének főigazgatója úgy tartja, a lassulás egyik oka, hogy világszerte lezajlottak a privatizációs folyamatok, továbbá fúziós korszak köszöntött be. Az USA-t ért terrortámadás után felértékelődik a biztonság, vagyis a transznacionális vállalatok a biztonságos helyszíneken fektetnek be.
A főigazgató szerint a tőke motivációjában új elemek jelentek meg, ezek közül is a legjelentősebb, hogy a „nyers” és olcsó munkaerő helyett immár a versenyképes termelési költség csalogatja a befektetőket. A főigazgató kifejtette, hogy a hazánkban jelentősen megugró bérköltségek mellett a forint tízszázalékos erősödése kifejezetten megemelte a termelési kiadásokat.
Az idén nem lett volna szabad felszabadítani a forint árfolyamát – fűzte hozzá.
A külföldi tőkebefektetések egyébként 2001-ben 27 milliárd dollárt tettek ki a közép-európai térségben, amelyből Magyarország nyolcszázalékos részesedését megelőzi Lengyelország és Csehország. Inotai úgy tartja, hogy 1999-től az országba áramló nettó külföldi tőke már csak részben fedezi a folyó fizetési mérleg hiányát, így kismértékben ugyan, de hazánk eladósodottsága nő.