időjárás 18°C Paszkál 2022. május 17.
logo

Múzeum Segesden

Gulyás J. Attila
2001.09.12. 23:00

Büszkén magasodó fellegvárak nincsenek a Balaton és a Dráva határolta Somogyországban, így a Széchenyi-terv tíz évre szóló 6,5 milliárdos várfelújítási keretéből nem számíthatnak támogatásra a megye önkormányzatai. Ám mivel 1981 óta a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának régészei a megyében nyolcvan várat mértek fel és tízet feltártak, helyi forrásokból és alkalmi pályázati pénzekből remélhetően a somogyi föld- és palánkvárak is megújulnak.

Az önkormányzati „nemzetipark-programról” Magyar Kálmán somogyi régész, a Magyar Történeti Társaság elnöke beszélt, ugyancsak tőle tudtunk meg részleteket Segesd múzeumáról. Somogyban az egyetlen őskori réteg alapú, facölöpökre emelt vár a kaposvári volt. Helyén most egy, a közelmúltban átadott bevásárló-szórakoztató központ áll, ám a megyeszékhely önkormányzatának elhatározott szándéka, hogy a XIV. századi vár legrégebbi részét helyreállíttassa, s ott egy romkert idézze a letűnt századokat. Ehhez ötvenmillió forintra lenne szükség.
A dél-somogyi Babócsán páratlanul szép látványt nyújtó nárciszos mellett tártak fel egy olyan erődrendszert, amely Szent István óta működött. Az önkormányzat is zarándokhellyé kívánja alakítani a várat és a nárciszost. Az egyik legszebb somogyi várral Ötvöskónyi dicsekedhetett. Az ott fellelt reneszánsz kályhacsempék, mozaikok, cserepek hamarosan visszakerülnek a nemzeti galériából hozzájuk.
A fonyódi palánkvár immár csaknem a régi pompájában díszeleg. A balatoni kisváros lokálpatriótái nyaranként többször is rendeznek ott várjátékokat, és aki arra is kíváncsi, hogy miként nézett ki egy palánkvári bástya, vártorony vagy sáncárok, Fonyódon leckét vehet vártörténelemből. A Balaton közeli Szólád erődített templomának kutatására már egymillió forintot költöttek. Az ottani képviselő-testületnek még ugyanennyire lenne szüksége ahhoz, hogy az első lépcsőben kialakíthassanak egy úgynevezett „önkormányzati nemzeti parkot”. A Köröshegy közelében lévő Kereki hegytetőre épült XIII. századi királynéi vár talán a legszebb Somogyban. Félő viszont, hogy pénz híján a hatvanas években kiásott vár falai előbb-utóbb leomlanak. Pedig Kereki is szívesen bekapcsolódna a somogyi „nemzetipark-programba”.
A tekintélyes leletanyaggal büszkélkedő 2700 lelkes Segesden a millennium tiszteletére befejeződtek a vár rekonstrukciós munkálatai. Az egykori ispánsági vár rekonstrukciójára és környékének kialakítására ötvenmillió forintot költött az önkormányzat és a megyei múzeumi igazgatóság.
A tatárjárás idején IV. Béla Segesden alakította meg az ország felépítésére hivatott „kormányát”, az itteni várispánsági központból indult országlátogatásra, vadászatra és hadba is. Az apró somogyi település 1242 és 1245 között az ország „fővárosa” volt, ám a község mai lakói arra is felettébb büszkék, hogy a segesdi kastély falai között pihent meg, és töltötte az év egy részét 1289-ben IV. László. Itt találkozott anyjával, Erzsébettel Nagy Lajos, akit a „fekete halál” űzött haza Itáliából. A segesdi vár a középkorban épült sáncárkaira 1981-ben leltek rá a régészek, majd megszerkesztették a fölötte lévő törökkori palánkvár rajzát. Azóta téglaépítményeket, tűzhelyeket, gabonavermeket, kemencéket is feltártak, és ráleltek a korabeli városközpont gótikus palotájának pincerendszerére is. Előkerült egy gótikus palotaszárny, a templom szentélye, a középkori temető és az erődített város magja. Mindezek alapján rekonstruálhatóvá vált a hajdani ispánsági központ.