A mi fővárosunk

2001. 10. 18. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A turistabuszok nem erre jártak, de még a budapesti őslakosok is, ha tehették, elkerülték ezt a környéket. Egyfajta szégyenfoltja volt a városnak, belátható időn belül egyik színfoltja lehet. Napokon belül beindul a Corvin–Szigony projekt, ami magyarul annyit tesz, hogy megkezdődik a Corvin köz, a Práter, a Szigony utca és az Üllői út határolta terület átépítése. Ideje volt, hiszen közel száz éve – a háborús pusztításokat leszámítva – nem történt itt semmi. Amikor fentebb a szégyenfoltot emlegettem, nem a helybéli lakosokat akartam megsérteni, hanem arra a cinikus közönyre, felelőtlen tunyaságra utaltam, amely az állandóan „építkező” szocializmust jellemezte. A golyók szaggatta, lemállott vakolatú házak oly lehangoló, sokszor félelmet keltő látványt nyújtottak, amilyet csak a nyomorúságról szóló dokumentumfilmekben lehet látni. Pedig nem volt ez mindig így. Alig százötven évvel ezelőtt még legelők, szántók, mezők feküdtek ezen a területen. Erre utal a Práter utca neve is (prato olaszul mezőt jelent). A XIX. század második felében kezdett kiépülni ez a rész, s főleg iparosok telepedtek le itt. Ha figyelmesen megnézzük az omladozó házak homlokzatát, még mindig felfedezhetjük az építők igyekezetét, hogy erejükhöz mérten csinos és ízléses építményeket emeljenek. A tisztes szegénység és a szolid jómód terepe volt ez, amely sokáig ellenállt a lumpenizálódás támadásainak. A második világháború, de főleg 1956 után a helybéliek ellenálló ereje megtört. A dicsőséges szocializmus városvezetése ezt a negyedet magára hagyta, elhanyagolta, átadta az enyészetnek. Aki tehette, menekült, akik a helyükre jöttek, keveset törődtek új lakhelyük hagyományaival, még ha akarták volna, akkor sem lehettek képesek visszaállítani az egykori hangulatot. Az épületek, a járdák, az infrastruktúra folyamatosan pusztult, a közbiztonság romlott, sivár és reménytelen lett minden, akár egy kültelki ipartelepen.
A környéken a 70-es, 80-as években már „rehabilitáltak” egy területet – a Baross utca és a Práter utca közötti lakótelepre gondolunk –, szerencsére most nem az lesz a minta. Pozitív példáért érdemes átmenni a Ferencvárosba, ott a Páva utca környékét igazán szemrevaló módon kipofozták. A józsefvárosi rendezési terv szerint 3500–4000 új lakás épül, irodákat, parkokat létesítenek, még egy mesterséges patak is fog csörgedezni a házak között. Az évtized végére elkészül az új városrész, s reméljük, akkor majd a turistabuszok is tesznek arra egy kitérőt. S a józsefvárosi lakosok is kicsit büszkébbek lesznek kerületükre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.