Átalakuló MÁV-teherfuvarozás

Önálló gazdasági egységként működik tovább a MÁV Rt.-n belül 2002. január 1-jétől az árufuvarozási alágazat. A számvitelileg és pénzügyileg elkülönülő társaság legfontosabb feladata az lesz, hogy a hagyományos belföldi, export-import és tranzitfuvarok mellett azokat a területeket fejlessze, amelyeken árban és minőségben versenyképes szolgáltatást nyújtva jelentős többletbevételre lehet szert tenni.

Így például kiemelten kezelik 2002-től az iparvágányokon bonyolódó forgalmat és a logisztikán alapuló szolgáltatásokat – nyilatkozta lapunknak Bobál István, a MÁV Rt. árufuvarozási szakigazgatója. A MÁV az elmúlt években elsősorban a legforgalmasabb csomópontokon fejlesztette logisztikai infrastruktúráját, a jövőben is ezek lesznek majd a szolgáltatás bázisai. A vasúttársaság ugyanis nemcsak a nagy tömegű, hanem a kisebb, úgynevezett „egy teherkocsis” forgalomra is épít. Ez annyit jelent, hogy ahol nincs vasúti pálya vagy nem érdemes vonatot indítani, a MÁV teherautóval szállítja az árut a jól kiépített gyűjtő-elosztó központokba, ahol egy azonos irányba induló hosszú szerelvényre pakolják azt. Bobál István a jövő évtől esedékes szervezeti átalakítással kapcsolatban elmondta: az árufuvarozásban részt vevő eszközök, így a tehervagonok, rakodóberendezések, iparvágányok az önálló mérleg szerint működő új társasághoz kerülnek. Ezáltal mérhető lesz az árufuvarozási tevékenység teljesítménye, csökkennek a keresztfinanszírozással kapcsolatos bonyodalmak, tisztább kép alakul ki arról, hová érdemes pénzt befektetni és hol szükséges visszafogni a költségeket.
A tehervonatokkal bonyolított fuvarok, illetve az ehhez kapcsolódó szolgáltatások – átrakási díj, mérlegelés – éves szinten 80 milliárdos bevételt hoznak a vasútnak, ebből az árufuvarozásnak mintegy 15 milliárdot kell pályahasználatra kifizetnie. Az összforgalom 37 százaléka a belföldi fuvarokból származik, bevétel szempontjából azonban 30-70 százalékos az arány a nemzetközi forgalom javára. A MÁV teljes forgalmának 21 százalékát az export, 33 százalékát az import és 9 százalékát a tranzitfuvarok teszik ki.
A tervhez képest az év első nyolc hónapjában másfél millió tonnával kevesebb árut szállított a MÁV, ami 2,5 milliárd forintos negatívumot jelent. A vasúttársaság az idén 44,5 millió tonna áru elfuvarozásával számolt, ami 7,8 milliárd árutonna-kilométerrel lett volna azonos. Bobál István elmondta: az év elején számítottak arra, hogy az Al-Duna megnyitásával csökkennek délre irányuló fuvarjaik, ellenben az is biztos volt: nagy mennyiségű búza, kukorica és cukorrépa terem az idén. A MÁV-ot azonban kedvezőtlenül érte, hogy a megtermelt gabona értékesítésével kapcsolatban problémák merültek fel, az euróhoz képest erősödött a forint, az acéliparban pedig csökkent a kereslet. Ezeknek a nem várt eseményeknek a hatására a MÁV Rt. bevételei a tervhez képest 2,5 milliárd forinttal csökkentek. Szeptemberben javultak a fuvarozási feltételek, búzából hetente 45 ezer tonnára kapott megrendelést a vasút, nagy mennyiségű cukorrépa, illetve cukoripari termék fuvarozására írtak alá szerződést, és az autópálya-építkezések is ütemesen haladnak. Bobál István szerint az év végéig a vasút 43,7 millió tonna árut szállít el, így mintegy 2 milliárd forinttal maradnak el a tervtől. Ám mivel kevesebb vonatot kellett közlekedtetni és a költségeket is csökkentették, az alágazat várhatóan tervszintű lesz 2001-ben.

A teherkocsipark fejlesztésére 1,5 milliárd forint jut az idén, holott 3-4 milliárdra lenne szükség. Új teherkocsikhoz hosszú távú bérleti szerződésekkel jut a MÁV. A társaság jelenleg mintegy 20 ezer teherkocsival rendelkezik, ezek közül 16 ezer üzemképes és 70 százalékuk alkalmas nemzetközi forgalomra. Mint azt Bobál Istvántól megtudtuk, a közlekedő szerelvények 30 százaléka magáncégek teherkocsijaiból áll. Bobál István szerint a kocsipark a változó piaci igényeknek megfelelően folyamatosan változik. A fuvarfeladatok teljesítéséhez a különváló cégnek a jelenlegin kívül 600 gabonaszállító, 500 eltolható oldalfalú, 200 konténerszállító és 400 önürítős tehervagonra lenne szüksége a közeljövőben.
*
A közelmúltban nyilvánosságra hozott új uniós közlekedési programban előtérbe kerül a veszteséget okozó torlódások megszüntetése, a közlekedési módok közötti egyensúly megteremtése, a globális és a megrendelői igényekhez való igazodás és a környezetkímélő technikai fejlesztés. Ennélfogva önálló áruszállító vasútvonalak kiépítése is szerepel a programban, az uniós, illetve nemzetközi „fő folyosókon” 2008-ig pedig a szabad pályakapacitásokat is biztosítani kell. A vasút három éven belül áttekinthető szerkezetűvé tehető, növelve az üzleti alapú működés arányát. Ezzel együtt 2003-tól minden utaskilométerhez pontosan kiszámított állami támogatásnak kell járulnia.