Kérdések a Tupoljev tragédiája körül

A posztszovjet légitársaságok nem túl biztató biztonsági statisztikája ellenére továbbra sem tisztázott, hogy egy olyan megbízható repülőgéptípus, mint a Tu–154-es, miként robbanhatott fel 11 km magasságban, és zuhanhatott a Fekete-tengerbe csütörtökön, fedélzetén 66 – főként izraeli állampolgárságú – utassal és 11 fős személyzettel.

Az elsőként felmerült elmélet szerint a térségben zajló légvédelmi rakétagyakorlat során történt végzetes tévedés. Az, hogy az utasszállító repülőgép lelövése felmerülhetett, arra az ukrán fegyveres erőknek a Krím félsziget közelében, éppen a tragédia idején tartott éleslövészete szolgál magyarázattal, továbbá az az alapvető tény, hogy a tenger különböző országokhoz tartozó partszakaszait rendszeresen használják hasonló célra. Oroszország, Ukrajna, Törökország, Bulgária, Románia egyaránt a Fekete-tenger térségében tartanak ilyen gyakorlatokat, s ennek érdekében ideiglenesen lezárják a kijelölt területeket a vízi és légi forgalom elől. Az ideiglenesen tiltott légterekről a fegyveres erőknek kötelessége tájékoztatni a repülési hatóságokat, hogy azok időben tájékoztatást adhassanak az arra repülőknek a kerülő utakról.
Az ukrán cáfolatokat elsősorban arra alapozzák, hogy a Tu–154-es lezuhanásának helyszínétől kétszáz-háromszáz kilométerre, kis-, illetve közepes hatótávolságú rakétákkal (Kub SA–6, vagy Osa SA–8) hajtottak végre lövészetet maximálisan 10-30 kilométeren belül. Az amerikai védelmi források ezzel szemben arról számolnak be, hogy amerikai műholdak egy nagy hatótávolságú légvédelmi rakéta (Sz–200 Vega, illetve Sz–300) indítását észlelték, szintén az ukrán fennhatóság alatt lévő félszigeten. Ha tévedésből ez utóbbi rakétarendszerek valamelyike fogta be a szerencsétlen orosz utasszállítót, akkor azok rendelkeztek akkora hatótávolsággal, hogy azt a gépet elérjék.
A lelövési elméleten túl – talán éppen az Egyesült Államokat ért terrortámadás utáni „terrorista-láz” miatt – nem zárják ki annak a lehetőségét sem, hogy a gépet felrobbantották. A közelben repülő örmény An–24-es pilótájának nyilatkozata, miszerint robbanást látott, éppúgy jelentheti ezt, mint egy légvédelmi rakéta tragikus tévedését. Mivel a fedélzeten főként izraeli állampolgárok – többségében egykori szovjet zsidók – utaztak, s a gép Izraelből indult, potenciális célpontja lehetett iszlám terroristáknak.
A katasztrófa okainak kiderítését több tényező hátráltathatja. Egyrészt a vízbe zuhant roncsok felszínre hozatala, másrészt pedig a posztszovjet államok fegyveres erőinek nyíltsága még napjainkban is sok kívánnivalót hagy maga után, s egyáltalán nem biztos, hogy egy gyakorlat tragikus kudarcát beismernék, feltéve, hogy valóban ez okozta a katasztrófát.