Korszakváltó népmozgások

Budapest lakossága oly rohamosan emelkedett, mint Európa egyik városáé sem” – írja az 1893-ban megjelent Pallas Nagylexikon –, „a XVIII. század elején, amidőn Berlinnek 55 000, Nápolynak 300 000, Párisnak pedig már 750 000 lakosa volt, Pest alig számított 2000 lakost.”

Ludwig Emil
2001. 10. 29. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A népesedési adatok szerint a később egyesült fővárosra eső lélekszám 1720-ban: 12 200, 1799-ben: 54 176, 1851-ben: 178 062, 1891-ben: 506 384. Főleg Pest városába hatalmas tempójú a betelepülés. Míg 1715-ben a németek és magyarok részaránya 56:20 volt a városban, ez a XIX. század végére megfordul 23:67-re. Tömegével érkeznek a különféle nációk a Monarchia minden részéből, sőt azon kívülről is: cseh, morva, horvát hivatalnokok, bolgár kertészek, szerb, görök, török kereskedők, osztrák mérnökök, felvidéki tótok – a millenniumi főváros kétkezi építői –, és galíciai zsidók minden mennyiségben. Az idézett lexikon szerint a 313 ezer római katolikusra már 102 ezer izraelita felekezetű jutott 1891-ben, a főváros népességének 21 százaléka.
Ugorjunk most egy nagyot, amint Budapest is hatalmasat ugrott 1950-ben. A környező települések bekebelezésével a háború után 833 ezres lakosságú főváros egyből a duplájára duzzadt, majd az erőltetett ipartelepítés és panelépítés következtében 1980-ra elérte mindenkori népességi rekordját. Két- millió-hatvanezer „pesti” volt ekkor. Ezután megfordult a trend, Budapest lélekszáma ettől fogva folytonosan csökken. A 90-es évek első felére visszaesett kétmillió alá, az ezredfordulóra felgyorsult kiköltözési folyamat pedig már 1,8 millió körülire apasztotta a főváros polgárainak számát.
A romló életminőséget kínáló települést főként azok hagyják el, akik megtehetik. A kiköltözéssel párhuzamosan épül be a főváros méregdrága zöldövezete. Eközben tart a bevándorlás is! A vidéki munkahelyek elveszítése évtizedek óta tömegével hajtja Pestre a cigányokat, sokan érkeznek a fővárosba a trianoni utódállamokból és a volt szovjet tagországokból, és már tízezres nagyságú kínai kolónia is kialakult a Duna bal partján. Legújabban a Józsefvárosban is egyre sűrűbben lehet fekete-afrikaiakkal találkozni. Budapest, az előző századforduló hatalmas népmozgása után, a jelek szerint újabb spontán lakosságcsere színtere. Az eredményt majd meglátjuk.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.