A nagylelkűség évadja

Mindennek megvan az idénye, a nagylelkűségnek is, tudjuk.

2001. 11. 06. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jő a tél – mondja a meteorológus –, figyelem, kedves polgártársak, pillanatokon belül alkalmunk lesz újra meghatódni, adakozni, megérdemeljük, jó sokat vártunk vele múlt karácsony óta. Persze semmi nem változott, legfeljebb a gyerek kinőtt cipője kopottabb, mint a tavalyi, nem csoda, állandóan a téren lófrál. De így is jól jön majd valakinek.
A Bükkben leesett az első hó, mondja a rádió, hát tényleg idő van. Amikor végre ájtatos magasságokba emelkedünk, és meghatódunk saját nagylelkűségünktől. Leginkább úgy karácsony táján, akkor szoktunk. Nini! Előbújtak a hajléktalanok, mondjuk majd az aluljárón átsuhanva, és sokáig csócsáljuk a mozdulatot, amivel aprót ejtünk a kéregető koszos kezébe. De a szemét ne nézzük, mert a tekintet az olyan, hogy az embert karácsony után is elkíséri, és igen kényelmetlenné tud válni.
Aztán a tévében is láthatunk gyönyörűen filmezett riportokat sejtelmes árnyakkal, erdőben, állomáson megbúvókról, lakásukat, munkájukat elveszítettekről. És nemsokára majd a más nyelven beszélő hazátlanokról is megemlékezünk, könnyes szemmel vagy kicsit dühösen, mindenki saját belátása szerint. És ugyanezt megnézhetjük majd a reggeli kávé mellett egy másik csatorna másik műsorában – szürreális képekkel, mert van, aki azt szereti.
Idénye van az adakozásnak, legalábbis ezt játsszuk.
És nemsokára megjelennek majd számlaszámok a képernyő alján, és előfordul, hogy utalni is tudunk. És nyáron de jó lesz majd emlékezni! Hogy mi is adtunk, ha máskor nem, legalább most. Mert idénye jön a gyerekszeretetnek, meg az idősek szeretetének is.
Bár kis szervezéssel a sokféle szeretés igazából ésszerűbben megoldható lenne. Kevesebb teherrel, mondjuk, arányosan, hónapokra osztva, hogy ne így, dömpingben kelljen. Mert ilyenkor gondolni kell a mozgássérültekre is. Az egyedül maradottakra. A sokgyerekesekre. Az anyátlanokra. Az értelmi fogyatékosokra.
Az ember csak úgy kapkodja a fejét a sok szeretnivalótól így tél tájékán.
Azt mondják, azok adnak leginkább, akik ismerik a titkot. Amit semmi, de semmi áron nem szeretnénk megismerni, mi, szerencsés kiválasztottak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.