Az első főpolgármester

A három történelmi városrész egyesítése előtt három héttel, 1873. október 25-én Pest-Buda törvényhatósági bizottsága megválasztotta a leendő Budapest első főpolgármesterét. Ráth Károly ügyvéd régi budai polgárcsalád fia volt, húszévesen királyi táblai jegyző, később koronaügyész, majd a legfőbb ítélőszék tagja. 1848-ban ő szervezte a pesti huszárőrzászlóaljat, s az újoncbizottság elnöki tisztét látta el. A kiegyezés után Józsefváros képviselőjévé választották, a főrendiház újjászervezésében szerzett érdemeiért a testület tagjává választotta.
Amikor Ráth elfoglalta az egyesült székesfőváros vezetőjének posztját, Budapestnek egyetlen állandó hídja volt: a Széchenyi- Lánchíd. Épülőfélben volt a Déli Vaspálya-híd, három évvel később, 1876-ban avatták a Margit hidat, és csak a millenniumra készült el a mai Szabadság híd. A Podmaniczky Frigyes és Reitter Ferenc vezette fővárosi közmunkatanács addigra megvalósította Pest modernizálását: kiépült a Nagykörút vonala a főgyűjtőcsatornával, elkészült a Hősök tere és a tengelyének tartó Sugárút (a mai Andrássy út), alatta a kontinens első földalatti vasútjával, megépültek a Duna rakpartjai, a főpályaudvarok és a körvasúthálózat, a svábhegyi fogaskerekű, az öt nagy fedett vásárcsarnok, a közkórházak, a Közvágóhíd és az Operaház. A lóvasutat felváltotta a villamos, a főútvonalakon a gázlámpák helyett villanylámpák világítottak. Lakóházak és gyárak épültek százával, műhelyek és üzletek létesültek ezrével, dolguk végeztével elegáns kávéházakban és kedélyes kiskocsmákban, iparegyletekben és sportkörökben múlatták az időt a polgárok.
A honfoglalás ezredik évfordulóját közösen ünnepelte az ország és székesfővárosa. A boldog békeidők főpolgármestere büszkén feszített az egymást érő avatóünnepségeken az éppen hivatalban lévő miniszternökök és kormánytagok oldalán. Nem vonult alkalmilag kibérelt színházterembe a párthíveivel a kormányfőt kritizálni, és nem akasztott tengelyt a Vasminiszterrel, Baross Gáborral, mondvacsinált „sérelmekre” hivatkozva. Másképp gondolkodott, másféle várospolitikát valósított meg…
Budapest első emberének alkotásokban példátlanul gazdag hivatali idejét – huszonöt év múltán – a halál szakította félbe 1897-ben. Ráth Károly „a kormány érdekeit képviselte a főváros vezetésében” – áll a Budapest Lexikonban. Teljes sikerrel – tegyük hozzá.