Elképesztő: Brüsszel horror összeggel tömné Ukrajna zsebét, itt vannak a hajmeresztő részletek

Hajmeresztő részletek derültek ki az ukránok támogatását célzó tervezetből. A dokumentumban fekete-fehéren leírják, hogy Brüsszel százmilliárdos nagyságrendben juttatna adófizetői pénzeket támogatás formájában Ukrajna számára, emellett gyorsítaná a harcban álló ország uniós csatlakozását.

Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij Forrás: AFP

Az európaiak pénzét adná Ukrajnának Brüsszel

Brüsszel és Washington több száz milliárd dollárnyi, hosszú távra tervezett forrás előkészítésén dolgozik, miközben Ukrajnát egyszerre jövőbeni uniós tagként és potenciális befektetési célpontként mutatja be. A finanszírozási elképzelés 2040-ig szól, és egy azonnal elindítható, 100 napos operatív program is része. Az irat alapján a következő tíz évben az Európai Unió, az Egyesült Államok és a nemzetközi pénzügyi szervezetek – köztük a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank – együttesen 500 milliárd dollárnyi köz- és magántőkét irányoznának elő.

Az Európai Bizottság ezen felül további 100 milliárd eurót tervez biztosítani Ukrajnának költségvetési támogatások és befektetési garanciák formájában, az EU 2028-ban induló új, hétéves költségvetési ciklusának részeként – vagyis az európai adófizetők pénzéből. 

A világ legnagyobb vagyonkezelője, a BlackRock ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a jóléti program nehezen vonzhat külső befektetőket, ha a háború elhúzódik. 

Washington kulcsszerepet szán magának Ukrajna újjáépítésében: a dokumentum szerint az Egyesült Államok nem elsősorban segélyezőként, hanem stratégiai gazdasági partnerként, befektetőként és hitelességet biztosító szereplőként jelenik meg. A feljegyzés számol amerikai vállalatok közvetlen részvételével és helyszíni szakértelmével, továbbá hangsúlyozza az USA szerepét a magántőke bevonásában. A terv szerint pedig a több mint háromezer ukrán vállalat jelentős részét privatizálnák és olyan külföldi befektetőknek adnák át, mint a világ legnagyobb magántőke-kezelői, a Blackrock és a Vanguard, valamint a nyugati országok állami tőkekezelő intézetei. 

A magánbefektetések beindításához azonban jelentős uniós és tagállami támogatásokra lesz szükség, és a dokumentum hozzáteszi, hogy „ha Ukrajna nem tud elegendő magántőkét vonzani, az szükségszerűen azt jelenti, hogy nagyobb arányban lesz szükség állami tőkére”.

Gyorsítósáv Ukrajnának az EU-ba

A terv fontos része Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása is, amely azonban – mint ismert – számos aggályt felvet. A terv szerint az uniós források olyan reformok végrehajtásához lennének kötve, amelyek „az EU-hoz való gyors csatlakozást célozzák, rögzítve a reformprogramot 2027-ig”, a dokumentum egy másik része pedig arra is utal, hogy a jóléti terv utódja már az EU következő hosszú távú költségvetése keretében fog megvalósulni, vagyis 2028-tól ukrán EU-tagsággal számol. 

A terv egy pontja arra is rávilágít, hogy már a teljes körű EU-csatlakozás előtt gyorsított ütemben integrálnák Ukrajnát az EU közös piacába, amit a dokumentum „rövid távú stratégiai prioritásként” ír le. Ez azonban nyilvánvalóan óriási kockázatot hordoz például a magyar mezőgazdaságra nézve. 

Orbán Balázs: nem fizetünk!

Brüsszel meg akarja győzni a tagállamokat, hogy adjanak nyolcszázmilliárd dollárt arra, hogy helyreállítsák az ukrán jólétet. Mindeközben az európai vezetők hibás döntéseinek köszönhetően – magas energiaárak, romló versenyképesség, megélhetési válság – az európai jólét is egyre inkább kérdéses

 – hívta fel a figyelmet a politikus.

Az Európai Bizottság lényegében változtatás nélkül befogadta az ukránok követelését és összeállított egy dokumentumot arról, hogy ezt milyen módon tudnák az európaiak összeadni. A helyzet az, hogy Brüsszelnek ismét fontosabb Ukrajna, mint az európai emberek érdeke

 – mutatott rá.

A dolog túlmutat az újjáépítéssel járó és jóléti kiadásokon: a 800 milliárd dolláros igényen túl felmerül az ukránok részéről egy 700 milliárd dolláros katonai finanszírozási igény is

 – figyelmeztetett.

Ez az európaiak eladósodását és Európa még mélyebb bevonódását jelentené a háborúba. Ezért a magyar kormány ezekre az igényekre nemet mond. Nemzeti petíciót indítunk, hogy megüzenjük Brüsszelnek: nem fizetünk!

– jelentette ki Orbán Balázs.

Borítókép: Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij (Fotó: AFP)