Újabb terrorhullámra figyelmeztetnek, migránsok hatalmas tömege indulhat Európa felé

A Közel-Keleten fokozódó feszültség, az Irán elleni légicsapások és a szíriai káosz soha nem látott migrációs hullámot indíthat el Európa felé, amely súlyos terrorveszélyt hordoz magában. Szakértők egybehangzóan figyelmeztetnek: aktiválódhatnak az alvósejtek, a terroristák pedig ismét beszivároghatnak a migránsok közé, ahogy azt már a korábbi években is tették. Európa biztonsága forog kockán, a brüsszeli vezetés azonban továbbra is a migráció kezelését helyezi előtérbe a megállítása helyett.

Virágok a Charlie Hebdo elleni támadás után Fotó: STEPHANE DE SAKUTIN Forrás: AFP

Nyugat-Európa az elmúlt bő tíz évben megtapasztalhatta az elhibázott brüsszeli migrációs politika következményeit. A terroristák rendre kihasználták a határok ellenőrizetlenségét, és bejutottak a kontinensre, hogy aztán ártatlan életeket oltsanak ki – írja az Origo. 

A migráció nyomában járó terror Bécset is elérte (Fotó: NurPhoto via AFP)

A 2015-ös Charlie Hebdo elleni támadás alapjaiban rengette meg az európaiak biztonságba vetett hitét. Ugyanebben az évben Párizsban 130 ember halt meg a több helyszínen, köztük a Stade de France-nál és a Bataclan koncertteremben elkövetett összehangolt merényletsorozatban. Később kiderült, a merénylet elkövetői a migrációs útvonalakat kihasználva jutottak be az EU-ba.

A borzalmak sora itt nem ért véget:

• 2004, Madrid: Az al-Kaidához köthető terrorszervezet pokolgépes merényletei 191 életet követeltek. A fő szervező, a marokkói Jamal Zougam.
• 2005, London: Iszlamista öngyilkos merénylők 52 embert gyilkoltak meg buszokon és metrókon.
• 2016, Nizza: Mohamed Lahouaiej-Bouhlel tunéziai származású terrorista teherautóval hajtott a tömegbe, 86 ember halálát okozva. Az Iszlám Állam vállalta magára az akciót.
• 2016, Brüsszel: A Zaventem repülőtéren és a Maelbeek metróállomáson 32 ember halt meg az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet támadásában.
• 2016, Berlin: Karácsonyi vásárba hajtott egy teherautóval egy terrorista, 12 áldozatot hagyva maga után.
• 2017, Isztambul: A Reina éjszakai klubban 39 ember esett áldozatául egy fegyveres merénylőnek.
• 2018, Franciaország: Redouane Lakdim, egy marokkói származású iszlamista terrorista több emberrel végzett egy túszdráma során.
• 2020, Bécs: Iszlamista fegyveres nyitott tüzet járókelőkre, négyen meghaltak.

A terrortámadások sajnálatos módon szinte mindennapossá váltak, különösen Németországban. 2024 augusztusában Solingenben egy 26 éves szíriai származású férfi késsel támadt fesztiválozókra, három embert megölve. Az Iszlám Állam vállalta a felelősséget. Ugyanezen év decemberében egy szaúdi férfi hajtott be a magdeburgi karácsonyi vásár tömegébe, több ember, köztük egy gyermek életét kioltva.

Újabb migrácós hullám, újabb terrorhullám?

Míg a világ figyelme az iráni és az ukrajnai konfliktusokra összpontosul, Szíria északkeleti része valóságos puskaporos hordóvá vált. Az Iszlám Államhoz köthető több ezer harcos szabadulhat ki a börtönökből és táborokból, akik ezután akár Európa felé is vehetik az irányt, ami beláthatatlan következményekkel jár a kontinensre nézve. Az EU belső terrorelhárítási dokumentumai is figyelmeztetnek: a szíriai káosz erősíti a dzsihadista hálózatokat, és elősegítheti a szélsőségesek fizikai beszivárgását a migrációs útvonalakon, vagy a kontinensen élő alvósejtek távoli aktiválását.

Ezzel párhuzamosan az iráni helyzet is növeli a terrorveszélyt. Az iráni vezetés által kiadott fatva, amely bosszúra szólítja fel a muszlimokat, fokozhatja az európai támadások valószínűségét. Nicolas Stockhammer osztrák terrorelhárítási kutató szerint ez a felhívás radikalizálódott egyénektől a szervezett csoportokig sokaknál célba találhat. 

Ráadásul a mostani helyzet nem előzmények nélküli Európában már a tavalyi tizenkét napos háború kapcsán is lepleztek le iráni kémhálózatokat, amelyek zsidó intézmények elleni merényleteket készítettek elő. Az Amadeu Antonio Alapítvány szerint a veszély „valós, akut és életveszélyes”, mivel iráni ügynökök évek óta kémkednek európai célpontok után.

A német rendőrszakszervezet (GdP) már most riadót fúj a német dzsihadisták ellenőrizetlen visszatérése miatt, és politikai lépéseket sürget, beleértve az olyan befogadási programok felfüggesztését, amelyek segítségével tisztázatlan személyazonosságú emberek léphetnek be a kontinensre. 

Több európai ország magas, Franciaország pedig egyenesen a legmagasabb szintű terrorfenyegetettségi riasztást tartja érvényben.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy Magyarországnak egy másik fenyegetéssel is szembe kell néznie. Mint arról beszámoltunk, maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök intézett halálos fenyegetést Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellen, amikor úgy fogalmazott, hogy amennyiben a kormányfő nem oldja fel a vétót az Ukrajnának szánt hitelcsomag ügyében „megadja a címét az ukrán fegyveres erőknek”. Ezzel lényegében merényletre szólított fel, arra pedig az elmúlt időszakban több példát is láthattunk, hogy az efféle retorika milyen veszélyes indulatokat tud elszabadítani.