Alkotmányellenes helyzet keletkezett azért, mert az Országgyűlés az önkormányzati törvényben nem szabályozta a fővárost és a kerületeket megillető bevételek megosztásának elveit és részletes szabályait. Az Alkotmánybíróság felszólította a parlamentet, hogy jövő év végéig tegyen eleget jogalkotási kötelezettségének. A bírói testület 2002. december 31-i hatállyal ugyanis megsemmisíti a kétéves költségvetésről szóló törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek megszabták, hogy a Fővárosi Közgyűlés milyen arányban ossza meg a pénzt a kerületekkel. Az erre vonatkozó döntést egyszerű többséggel hozta meg az Országgyűlés, ám a taláros testület szerint csak kétharmadossal lehetett volna.
Demszky Gábor főpolgármester győzelemnek értékelte az Alkotmánybíróság határozatát. Véleménye szerint a kétéves költségvetési törvényben több mint tízmilliárd forint jogos forrástól fosztotta meg az állam a fővárost. Megjegyezte: a kormánynak bocsánatot kellene kérnie a budapestiektől az őket ért súlyos érdeksérelem miatt.
– Demszky Gábor szándékosan magyarázza félre az Alkotmánybíróság döntését, és vezeti félre a budapesti közvéleményt – reagált a főpolgármester nyilatkozatára Juharos Róbert fideszes országgyűlési és fővárosi képviselő. A politikus szerint nem véletlen, hogy az Alkotmánybíróság jövő év végéig hatályban tartja a fővárosi önkormányzat és a kerületek forrásmegosztását szabályozó törvényt, mivel így nem kell módosítani a kétéves költségvetést. A politikus hozzátette: az MSZP–SZDSZ-kormányzat idején 1994-ben úgy módosította az Országgyűlés az önkormányzati törvényt, hogy az mulasztásos törvénysértést eredményezett, hiszen nem teremtették meg a kerületi önkormányzatok gazdálkodási autonómiájának garanciális feltételeit. A képviselő megjegyezte, hogy a Demszky Gábor vezette főváros rendre törvényt sért és kifosztja a városrészeket. – Ezért kellett tavaly ellensúlyozni valahogyan ezt a folyamatot – mondta. Perlaki Jenő (Fidesz) képviselő – aki több tanulmányt is készített a forrásmegosztás reformjáról – úgy vélekedik, hogy az Alkotmánybíróság csak formai hibát talált, az elosztást szabályozó jogszabály tartalmával nincs gond. Ezáltal ugyanis a kerületek idén már biztonságosabban tudták fedezni kiadásaikat – jegyezte meg.
Derce Tamás újpesti polgármester az egyik legjelentősebb döntésnek értékelte az AB állásfoglalását. A független polgármester már évek óta szorgalmazza a forrásmegosztás elveinek jogszabályi rendezését. Derce Tamás ezzel kapcsolatban beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz is, amelyet legutóbb szintén tárgyalt a taláros testület. Lapunknak megjegyezte: Demszky Gábor vélhetően nem olvasta az AB határozatának indoklását, különben nem értékelte volna győzelemnek a döntést. Hozzátette: a főpolgármestert is hatalmas felelősség terheli, amiért a közgyűlés nem alkotott rendeletet a forrásmegosztás szabályozásáról.
– Nincs alapja a főváros lelkendezésének az Alkotmánybíróság döntésével kapcsolatban – jelentette ki Tarlós István III. kerületi független polgármester. Szerinte a főváros súlyosan félreérti a taláros testület határozatát, mert a főpolgármester egy 1994-es önkormányzati törvénymódosítás ellen emel kifogást, amikor törvénysértéssel vádolja a jelenlegi Országgyűlést. Valóban történt mulasztásos törvénysértés, hiszen a parlament nem alkotta meg a forrásmegosztás szabályait, de a jelenlegi állapot annak köszönhető, hogy az előző ciklusban elfogadott rendelkezések szerint a kerületeknek nincs egyetértési joga a pénzek megosztásakor. Az Országgyűlés az utóbbi három évben módosíthatta volna az önkormányzati törvényt, de az ellenzék miatt nem jött létre a szükséges kétharmados többség – fűzte hozzá a polgármester.
György István, a X. kerület polgármestere úgy vélekedett: a kerületek közel tízéves küzdelmének eredménye, hogy az Alkotmánybíróság végre ilyen döntést hozott, de a huzavona nem a jelenlegi kormány hibája. Az önkormányzati törvényt még az előző választási ciklusban módosították, ennek köszönhetően a kerületek azóta csak véleményezhetik a forrásmegosztást.
Akkoriban úgy tűnt, mintha maga Demszky Gábor diktálta volna tollba a módosítás szövegét, amellyel elöljárósággá alacsonyították le a helyi önkormányzatokat – fogalmazott a politikus, aki szintén egyetért a határozattal, amely előírja a forrásmegosztás elveinek és szabályainak törvénybe iktatását.
Timár Béla, a XIX. kerület polgármestere is örvendetesnek tartja, hogy jövő év végéig megszüntethetik a fővárosi forrásmegosztás miatt kialakult alkotmánysértő állapotot. A főváros 1994 óta rendszeresen megfosztja a kerületeket a forrásoktól, ezen változtatni kell – jegyezte meg Timár Béla.
Tóth Mihály csepeli polgármester is szükségesnek tartja, hogy törvényben határozza meg a parlament a forrásmegosztás szabályait.
origo.hu
Többé nem vásárolhatnak energiaitalt a 18 év alattiak
