Egy vizsgálat szerint Magyarországon a nőknek 15 százalékát verte meg legalább egyszer férje vagy partnere. Az elvált nők kétharmada szenvedett fizikai erőszakot, fele pedig nemi erőszakot is. Morvai Krisztina büntetőjogász Erőszak a családban című könyvében azt írja: évente mintegy ötven nőt öl meg hozzátartozója. A Szociális és Családügyi Minisztériumban a szakemberek jelenleg dolgoznak a családon belüli erőszak elleni védelemről szóló törvényjavaslat koncepcióján.
Mint megtudtuk, a II. kerületi család- és áldozatvédelmi szolgálat ugyanabban az épületben, de egymástól elkülönítve kap helyet.
– Azonnali segítségre számíthat az, akit komolyabb lelki trauma ért: kirabolták, megverték, megerőszakolták, de fordulhatnak hozzánk az áldozatok környezetében élők is – tájékoztatott Lénárt Borbála, a kerületi családsegítő és gyermekjóléti központ csoportvezetője. Hozzátette: – Más hasonló intézményektől eltérően az iroda speciálisan foglalkozik majd a pszichikai, családon belüli bántalmazást elszenvedett ügyfelekkel. Ellátásuk helyben vagy szükség esetén civil szervezetek segítségével történik. A munka nagy része szervezési jellegű: a családon belüli erőszak áldozatai sokszor az otthonról elmeneküléshez kérnek támogatást. Ilyenkor a jogász segíthet, hogy ne érje őket joghátrány, és a lakásukat elhagyó anyáknak ne kelljen attól rettegniük: elveszik tőlük gyereküket.
– Az irodához fordulók mentálhigiénés ellátása mellett a prevenció a legfontosabb – tette hozzá a szakember. A terület sajátos helyzetben van, hiszen a kerületben található nyolc nevelőotthon tanulói potenciális áldozatai a prostitúciónak, az emberkereskedelemnek, a bántalmazásnak.
Hankó Ferenc közbiztonsági tanácsadó, az iroda létrehozásának kezdeményezője szerint a hasonló irodák külföldön egyáltalán nem ritkák. Az állam ugyan érvényesíti büntetőjogi hatalmát, de közben a bűncselekmények áldozatai kevés segítséget kapnak ahhoz, hogy sikeresen feldolgozzák a traumát. Az úgynevezett gyenge érdekérvényesítésű csoportok – idősek, nők, gyerekek – szorulnak leginkább a szakemberek segítségére. Egyébként ők azok, akiket az újabb áldozattá válás a leginkább fenyeget. Ennek megakadályozása speciálisan képzett pszichológusok, jogászok, rendőrök, önkormányzati szakemberek közös munkája nélkül elképzelhetetlen.
A tanácsadó szerint az áldozatvédelem a későbbi súlyosabb bűncselekmények megelőzésére is szolgál. Családon belüli erőszak esetében például gyakran előfordul, hogy az áldozatból elkövetővé válik az az asszony, aki hosszú időn keresztül fenyegetettség és bántalmazás közepette élt.
A tervek szerint az irodában mód nyílik arra, hogy szakszerűen rögzítsék az áldozat állapotát, a külsérelmi nyomokat, sőt ha szükséges, vallomását videokazettára veszik. Így a későbbi vallomások során nem kell újra átélniük a velük történteket.
Sutarszki Szabolcs mentálhigiénikus, irodavezető elmondta: együttműködnek az áldozatvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel, többek között az Eszter Ambulanciával, a Fehér Gyűrű Alapítvánnyal, a Női és Gyermekjogi Kutató Központtal.
– Magyarországon nincsenek felmérések arról, hogy az erőszak mekkora kárt okoz az ország és lakossága jólétében: emberéletekben, egészségben, munkaerőben – tájékoztatta lapunkat Betlen Anna, a tárcán belül működő nőképviseleti titkárság helyettes vezetője. – A jelenség mindennapos: bár léteznek családsegítő központok, családok átmeneti otthonai, nincsenek felkészítve arra, hogy szakszerű ellátást nyújtsanak a segítségért hozzájuk forduló bántalmazott nőknek. A helyzet javítását célozza az áprilisban a Szociális és Családügyi Minisztériumban elkészült, családon belüli erőszak elleni védelemről szóló törvényjavaslat koncepciója.
origo.hu
A magyar soros elnökség kiemelkedő eredményt ért el
