Iparművészeti Múzeum

A Ferencváros és a Józsefváros találkozásánál, az Üllői úton áll az építészeti remekként számon tartott Iparművészeti Múzeum. Európában harmadikként, a mai londoni Victoria and Albert és a bécsi Österreichisches Museum für Kunst und Industrie után hozták létre a XIX. század végén. Előzményei a Kossuth alapította Védegyletig nyúlnak vissza, összekapcsolódva a magyar ipar pártolására irányuló nemzeti törekvésekkel. Az Országgyűlés gróf Zichy Ödön és Rómer Flóris régész és művészettörténész kezdeményezését 1872-ben elfogadva 50 ezer forintot szavazott meg az épülő intézménynek. Míg állandó helyet nem kapott, a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében tekinthették meg a válogatást a látogatók, majd az Andrássy úti (akkor Sugár úti) Képzőművészeti Társulat palotájába költözött. Ez alatt gyűjteménye vásárlások és adományok révén gyarapodott. Fejlesztésének felelősévé Radisics Jenőt, első igazgatójának pedig Ráth Györgyöt választották. Közben megvásárolták az Üllői úti telket, és megkezdődtek az építkezések. Ez 1893–1896 között zajlott le és a millenáris ünnepségek kapcsán, 1896. október 25-én maga I. Ferenc József nyitotta meg. A múzeumhelyiség terveit a kor legnagyobb magyar szecessziós mestere, Lechner Ödön álmodta meg. A feltűnően szép épületben a tervező a magyar népi motívumokat ázsiai formákkal keverte. A kétemeletes építmény középrizalitja mögött emelkedik az előcsarnokot fedő kupola, amelyet boltíves folyosók vesznek körül. Jellegzetességét adó tetődíszítése Zsolnay-majolikából készült, amely a tetők gerinceit és a kupolafedés éleit, csúcsait borítja. Magát az épületet kívülről színes pirogránit burkolja. Az Iparművészeti Múzeum elkészülte után főigazgatójává Radisics Jenőt választották meg.

Nem utolsósorban személye miatt erre az időszakra esett a múzeum fénykora, többek között mind kortárs, mind a régi gyűjteménye darabjainak száma megsokszorozódott. Főképp modern magyar iparművészeti alkotásokból rendezett kiállításaik szervezője az Iparművészeti Társulat volt, ezek közül a legismertebb talán a rendszeresen megtartott karácsonyi tárlat volt. Az első világháború alatt több enteriőrrel gazdagodott a múzeum, mint például a sümegi könyvtárszoba vagy a kőszegi jezsuita patika részleteivel, később a múzeum birtokába került Hopp Ferenc híres ázsiai gyűjteménye is. A második világháború mind a gyűjtemény, mind az épület állagában hatalmas károkat okozott. Az 1946-ban felújított múzeum két évvel később „kibővült” a Kelet-ázsiai Művészeti Múzeummal, majd 1949-ben hozzácsatolták a nagytétényi Rudnyánszky kastélyt. Az épület az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt ismét súlyosan megsérült, majd újra helyreállították. Ma a magyar és a nemzetközi iparművészet kiemelkedő alkotásait találhatjuk itt, műfajok szerint csoportosítva. Látható itt bútor-, textil-, ötvös-, kerámia- és a kisgyűjtemények osztálya, bőr, csont és papír. A csodálatos gyűjteményben találunk keleti szőnyegeket, falikárpitokat, az Eszterházy-kincstár darabjait, XVII. századi főnemesi viseleteket, olasz majolikákat, szecessziós üvegeket, Zsolnay-kerámiákat, francia bútorokat és augsburgi barokk ötvösmunkákat. Sok száz műtárgy, rajz, fotó és makett segítségével mutatja be látogatóinak, hogyan is készül egy-egy remekmű. Könyvtárában több mint 36 000 kötetet őriznek és eze kívül a grafikai, a terv- és fényképgyűjteményt, dokumentációs anyagokat tartalmazó adattár segíti a kutatók munkáját. (G. R.)