Korszerűsödő vasút

Novemberben kerül az Országgyűlés elé az a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium által előkészített javaslat, amely az 1993-as vasúti törvényt korszerűsíti. Az európai uniós irányelveknek megfelelően ugyanis a hazai vasúti pályahálózatot, ahol nemzetközi árufuvarozást bonyolítanak, 2003-tól részlegesen, 2008. március 15-től pedig teljeskörűen rendelkezésére kell bocsátania hazánknak is valamennyi, vasúti szállításban érdekelt társaságnak. A módosító javaslatokról várhatóan még decemberben dönt a parlament.

Újabb rendelkezéseket bocsátott ki az idén szeptemberben az Európai Bizottság a vasútra vonatkozó fehér könyvben, 1991 után másodízben. A módosítások legfontosabb célja, hogy elősegítsék a verseny kialakulását a vasúti közlekedésen belül, egyúttal bővítsék ennek az alágazatnak a lehetőségeit. A pályákhoz való szabad hozzáféréstől – amelyet minden uniós és csatlakozni kívánó országban törvényben kell szabályozni – azt várják, hogy sikerül megállítani a vasúti szállítás folyamatos csökkenését, hiszen a pályákat nemcsak a nemzeti vasutak, henem külső cégek is igénybe vehetik. Jelenleg ugyanis Nyugat-Európában a vasúti áruszállítás részaránya 14 százalékos, miközben a közutak már nem bírnak el nagyobb terhelést. Ezért az EU azt szorgalmazza, hogy az egyre növekvő személy- és áruforgalom mind nagyobb részét kötött pályákon bonyolítsák. Megfelelő intézkedésekkel és jelentős beruházásokkal a vasutat versenyképessé lehet tenni, mint azt számos gyakorlati példa is mutatja.
Jövőre már Magyarországon is törvény szabályozza a vasúti infrastruktúra használatát. A hazai közlekedéspolitika az eltérő fejlettségi színvonal miatt abban érdekelt, hogy a szabad pályahasználat fokozatosan váljon lehetővé. Az Európai Uniós csatlakozás után hazánk e tekintetben átmeneti mentességet kér, ami arra irányul, hogy a nemzetközi forgalomban használt teljes pályakapacitásnak egyelőre csak 20 százalékát vehessék igénybe külföldi vasutak, illetve fuvarozásban érdekelt cégek. Mivel Magyarország várhatóan még a belga elnökség alatt lezárhatja a közlekedési fejezetet, az év végéig eldől az is, hogy megkapjuk-e ezt a mentességet.
A pályahasználati díj országonként különböző, az új irányelvek szerint azonban minden államban létre kell hozni egy független elosztószervezetet, amely nem végez vasúti közlekedési szolgáltatást. Ez a szervezet bocsátja majd ki a fuvarengedélyeket és határozza meg a pályahasználati díjat. Az Európai Bizottság határozata szerint a pályakapacitás-elosztó szervezet maradhat állami tulajdonban, ám az adminisztrációt és az irányítást függetleníteni kell az államtól.
A korábbi uniós irányelv előírta az infrastruktúra és a vasútüzem számviteli különválását, az újabb viszont megköveteli a kereskedővasúton belül az árufuvarozás és a személyszállítás szétválasztását. A MÁV-on belül erre a tervek szerint 2003. január 1-jétől kerül sor. Erre azért van szükség, mert az áruszállítást a vállatokon belül kizárólag piaci viszonyok szerint lehet bonyolítani, a személyszállítás azonban közszolgáltatás lesz, amit az állam is ellentételez. A közszolgáltatásért járó pénz pedig nem kerülhet az áruszállításhoz. Ugyancsak új alapokra helyezik a jövőben a vasútbiztonságot. A fehér könyv előírja, hogy a biztonságért felelős szervezeteket – például az ellenőrző vagy döntőbizottságot – függetleníteni kell a társaságtól.
*
A német Opel autógyár a folyó pénzügyi évben 900 millió márkás működési veszteségre számíthat – értesült a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Ezzel tartalékait kimeríti, és mérlegében a nullához közeli eredményt tehet majd közzé. Nagyjából megismétlődik a 2000. évi helyzet, amikor az Opel AG 982 millió márka üzemi veszteséget jelentett. Az eredmény alakulásában az Opel Bank is közrejátszik, amelynek státusa a múlt év decemberétől változott meg, már nem az Opel AG-hez tartozik.
***
TELJES ÉRTÉKŰ SABENA-UTÓD. Létrejöttének hivatalos bejelentése és első járatának szombati startja után vasárnap a Sabena belga légitársaság „utódvállalata”, annak egykori vállalkozása, a DAT közölte, hogy egy hét múlva már teljes erővel közlekedteti európai járatait. A társaság fokozatosan indítja el 35 európai városba gépeit, s a járatok száma addigra összesen napi százra emelkedik. A társaság gépei kivétel nélkül Brüsszelből közlekednek. Szombaton, az első üzemnapon még csak öt városba repültek a DAT gépei, egyebek között Firenzébe és Lyonba is. Vasárnap a menetrend szerint már 21 járattal dolgozik – jelentette az AFP francia hírügynökség. Az utasok földi kiszolgálásáról egyelőre a csődbe jutott Sabena légitársaság létesítményeiben gondoskodnak, a volt belga társaságtól 750 dolgozó átkerült a ma még csupán ezer főt foglalkoztató új belga légitársasághoz.