Kultúrnegyed épül a Duna-parton

Megindulhat a millenniumi városközpont kulturális blokkjának építése – jelentették be szombaton a beruházók Haller utcai székházában. A Trigránit Rt. tavaly egy sokfunkciós, kulturális, szabadidős és turisztikai központ kialakítását határozta el a Nemzeti Színház közelében. Ebben helyezik el a Modern Magyar Művészeti Múzeumot, a Hagyományok Házát és a Nemzeti Hangversenytermet. A befektetés összege előreláthatólag megközelíti az ötszázmillió dollárt (140 milliárd forintot), a kulturális blokk megépítése 31 milliárd forintba kerül. A fejlesztéseket a kormány mellett a főpolgármester is támogatta. A létesítmények műszaki átadását 2003 decemberére tervezik az építtetők.
A millenniumi városközpont hatezer férőhelyes kongresszusi központtal, szállodákkal, kiállítási épülettel, mozival, kaszinóval, termálvizes fürdővel, irodaépületekkel, úszómedencével és parkolóházzal rendelkező luxuslakásokkal tölti meg az egykori dél-pesti expótelkeket a „pesti Dunakanyarra” néző folyóparton.
A tervek szerint a terület színvonalasabb városképi megjelenítéséért zöldfelületeket és vízi látványosságokat is létesítenek a városközpontban, illetve képzőművészeti alkotásokat állítanak fel a Duna-parti szabad területeken. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma elhatározta, hogy részt vesz a fejlesztésekben, és tavaly novemberben együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a Trigránit Rt.-vel, valamint annak cégével, a Duna Sétány Székház Kft.-vel a Modern Magyar Művészeti Múzeum megépítéséről. Idővel a tárca megállapodott az építőkkel a Hagyományok Háza és egy, a Nemzeti Filharmónia elhelyezésére alkalmas koncertterem létesítéséről is.
– Szükéges volt a nemzeti intézmények megerősítése és újak létrehozása, mert az elmúlt száz évben nem volt ilyen mértékű kulturális beruházás hazánkban – emelte ki Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere az új városközpont fejlesztésének megindításáról szóló sajtótájékoztatón.
A miniszter szerint elengedhetetlen volt a modern művészetek múzeumának létrehozása, mert a XX. századi magyar művészetet egységesen kell kezelni, és bemutatni a közönségnek. A Magyar Nemzeti Galéria társintézményeként működő közel 12 ezer négyzetméteres múzeum befogadhat majd olyan alkotásokat is, amelyeknek eddig nem találtak helyet.
Az állandó kiállítás mellett egy kisebb kortárs galéria ad lehetőséget az időszakos tárlatok megrendezésére. Az épületbe multimédia könyvtár, előadóterem, kávézó és művészeti bolt is kerül.
Évszázados igény, hogy a Zeneakadémián kívül létrehozzanak egy modern hangversenyközpontot Budapesten, ahol a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar otthonra lelhet a kottatárával együtt. Az épület koncerttermében az elképzelések szerint vendég zenekarok és -kórusok is megszólalhatnak majd, a kapcsolódó stúdióban audio- és videofelvételek készíthetők. A mintegy kétezer ember befogadására alkalmas 15 ezer négyzetméteres létesítményben próbatermeket is kialakítanak a fellépő zenészek számára.


Rockenbauer Zoltán méltatta az élő folklór őrzésének és kutatásának központjaként megépülő, több mint 12 ezer négyzetméteres alapterületű Hagyományok Háza létrehozását, ahol a magyar népzene digitalizált gyűjteményét is elhelyezhetik. Az élő folklór otthona a Magyar Állami Népi Együttes székhelyeként, illetve kulturális, hagyományőrző, oktatási centrumként működik a későbbiekben. Az épület 580 férőhelyes előadóterme alkalmas lesz a táncprodukciók mellett a klasszikus zenei kamarakoncertek és kamaraoperák bemutatására is. A könyvtárban és médiatárban elhelyezhető a teljes magyar népzenei archívum, a táncház- és rendezvényteremben oktathatnak a különböző néptánccsoportok és iskolák, helyet kapnak a hagyományos kézműves műhelyek. A Hagyományok Házában jellegzetes magyar, paraszti ételeket kínáló étterem és népművészeti bolt is létesül majd.
Todd Cowan, a Trigránit Rt. vezérigazgatója elmondta, hogy a beruházás a köz- és a magánszféra együttműködéseként létrejövő fejlesztés, amely hatással lehet az egész városrészre, az országra és a környező államokra is. A millenniumi városközpont mintájára ugyanis hasonló létesítményeket építenek meg Prágában és Varsóban az elkövetkezendő esztendőkben.
A „pesti Dunakanyar” pazar látványt nyújt az új központ épületeiből és parkjaiból – jegyezte meg Zoboki Gábor, a terveket készítő cég építésze. A szakember elmondta: a legnagyobb kihívást a hangversenyterem akusztikai tervezése jelentette. A hangzás szempontjából ideális teremforma kialakításához külföldi szakembereket kellett szerződtetni. Reményeik szerint a városközpont a területre vonz évi egymillió konferenciaturistát, akiknek a kulturális igényeit is kielégíthetik a környező intézmények.
A fejlesztés szabad utat kapott, így jövő év elejére befejeződnek a tárgyalások a fejlesztés koncepciójáról, és 2003-ra átadhatják a városközpontot – jelentette be Demján Sándor, a Trigránit Rt. elnöke, aki felkérte Demszky Gábor főpolgármestert, hogy véleményezze az elképzeléseket. A főpolgármester a főváros támogatására érdemes, rendkívüli fejlesztésnek nevezte a kulturális blokk és a városközpont építését annak ellenére, hogy az SZDSZ országgyűlési frakciója nemrég ellene szavazott a parlamentben. Méltatta Demján Sándort, hogy álmai megvalósításához megfelelő fedezetet ad, Gegesy Ferencet, a városrész polgármesterét, hogy folyamatosan megújítja a kerületet és Rockenbauer Zoltán kultuszminisztert azért, mert az ügy mellé állította a kormányt. Hangsúlyozta azonban, hogy nem megoldott a városközpont megfelelő kapcsolódása a tömegközlekedéshez, mert erre nincs anyagi forrása Budapestnek.