Megállt az idő az egykor híres Bartók moziban

A Bartók mozi egykoron Dél-Buda legmodernebb mozgóképszínháza volt, ahová az egész városból jártak a filmművészet rajongói. Sokaknak jelentett életre szóló élményt ez a mozi – egy-egy nagy film vagy egy randevú, egy szerelem emlékét. A filmszínház túlélt két világháborút, de a rendszerváltás után már igencsak betegeskedett, majd 1998 nyarán végleg bezárta kapuit.

Azóta itt megállt az idő, a mozi portálja elhanyagolt, hirdetésekkel teleragasztva csúfoskodik. A Bartók Béla út 62–64. szám alatti épület homlokzatán óriásplakát hirdeti, hogy kiadó vagy eladó 300 négyzetméter egyben, plusz irodák, üzletek külön is.
A Bartók mozi regényes története 1910-ben kezdődött, amikor Gyárfás Gyula megnyitotta a Simplon mozit, mindössze 312 ülőhellyel. A némafilm korában zongorakísérettel vetítették a filmeket, de a korszerű világítástechnikának köszönhetően itt működött a Simplon Pódium is. Az akkori arisztokrácia kedvelt helye volt a pódium, mert zenés-táncos revüket is bemutattak, és a húszas évektől már volt a moziban telefon, így számukra az előzetes helyfoglalás is könnyen ment.
Gyárfás Gyula 1934-ben nagyszabású építkezésbe kezdett a telken: az épület tervezői, Preisich és Vadász, valamint kivitelezői, Pollacsek és Epstein egy hatemeletes, franciaudvaros, korszerű, ma is impozáns házat emelt az akkori Horthy Miklós úton. Az épület aljában nyílt meg az újratervezett Simplon mozi, nézőterén 630 ülő- hellyel.
A filmszínház belső kiképzése egyedülállóan különleges volt. A ház udvara három méterrel lejjebb volt, mint az utca talajszintje. A moziba belépő mégsem érezte, hogy pincébe került, mert a előtér galériaszerű kiképzésével, valamint óriástükrök elhelyezésével megbabonázta az oda érkezőket. Az erkélyre mindössze 12 lépcső vezetett, így oda is szívesen ment a közönség. A mozi nézőterét is korszerűen alakították ki: padlóját a vetítővászon felé tették emelkedővé, de csak annyira, hogy az első sorokban ülők sem kaptak nyakmerevedést. A vászon hatalmas volt, és a többi mozitól eltérően nem rendelkezett kerettel. Itt raktak le először a vászon felé forduló íves széksorokat. Hangszigetelő falakkal, úgynevezett fűrészfogas kialakítással, különleges világítási effektusokkal a székesfőváros legmodernebb mozijának számított a Simplon.
Gyárfás Gyula, az akkor már hírnevet szerzett tulajdonos 1940-ben hirtelen elhunyt. Özvegye, majd fia üzemeltette tovább a Simplont. Átvészelték az ostromot, s bár a mozi úgynevezett engedélyese a Magyar Kommunista Párt lett, egy ideig a Gyárfás család tulajdonában maradhatott az akkor már Újbuda nevet felvett filmszínház. 1947-től a Magyar Filmipari Rt. vette át az üzemeltetést, és a Szabadság nevet adta a mozinak. Az évek során az üzemeltető cégek gyakran változtak. A Fővárosi Mozgóképüzemi Vállalat 1961-ben keresztelte át a mozit Bartókra. A hatvanas-hetvenes években a Bartók premiermozi lett, az új filmeket itt rögtön vetítették. Sorban állás nélkül ritkán lehetett jegyhez jutni, és itt is megéltek a jegyüzérek. Az üzemeltető viszont keveset költött a korszerűsítésre, idővel lelakottá, technikailag elavulttá vált a mozi.
A kilencvenes évek elején az ingatlan tulajdonjoga a privatizációval – a fővárosi önkormányzat apportjaként – a Főmo utódjára, a Budapest Filmre szállt. Ettől kezdve egy magáncég, a Cinemarket Kft. üzemeltette a Bartókot a bezárásig. 1998-ban a Budapest Film több más mozival együtt eladásra kínálta a Bartók mozit is. A Budapest Film illetékesei ma is állítják, nem tehettek mást. Nekik a piaci viszonyok között állami támogatás nélkül kell üzemeltetniük a mozikat. A multiplex filmpaloták ezeket a kis befogadóképességű, nagy anyagi ráfordítással fenntartható mozikat megfojtották. Ennek ellenére – hangsúlyozták a Budapest Filmnél – működtetnek egy Európában igen elismert artmozi-hálózatot, amely egyben kulturális misszió is. Ebbe a hálózatba több más, kis mozival együtt a Bartók sajnos nem fért bele.
A Bartókot a Rami Ingatlanforgalmi Kft. vette meg, mondanunk sem kell, nem mozi céljára. Miután az ingatlanpiacot korlátozni nem lehet, a Budapest Film – mint eladó – nem is köthette ki, hogy mire használja majd a vevő a volt mozit. Az új tulajdonos először mélygarázsos bevásárlóház építéséhez keresett befektetőket. Időközben az Országos Műemlékvédelmi Hivatal az épületet műemlékké nyilvánította. A külföldi érdekeltségű kft. angol vezetője ekkor bankfiók létesítésére nyújtott be építési engedélyt. A ház lakóközössége ez ellen nem tiltakozott. Az engedélyezési eljárás húzódik, a kft. vezetője a döntés megszületéséig nem kíván nyilatkozni. Addig pedig havi szerződést köt azokkal, akik a kirakatokat vagy a volt mozi egyes helyiségeit bérelni akarják.