Mikola a gyógymódról

A hatékonyság érdekében új közgazdasági alapozásra van szükség az egészségügyben, ez pedig az általános vitán túljutott kórháztörvény elfogadásával és az azt követő három évig tartó, óriási forrásigényű konszolidációs programmal valósítható meg – jelentette ki Mikola István egészségügyi miniszter a sürgősségi szakemberek székesfehérvári konferenciáján.

Varga Attila
2001. 11. 12. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A korszakváltás előtt álló egészségügy 10-12 évvel lemaradt a nagy nemzetgazdasági-társadalmi átalakulásban, s bár a magánambíció és a tőke jelen van az ágazatban, a szabályzók kialakításának és a közgazdasági megalapozásnak a hiánya miatt a befektetések gyakran nem építik, hanem rombolják az ellátórendszert – jelentette ki Mikola István egészségügyi miniszter szombaton, a Székesfehérváron megtartott VII. országos sürgősségi kongresszust megnyitó beszédében. Az egészségügyi tárca vezetője szerint míg a nyereségérdekelt vállalkozók nagy értékű technológiát és műszereket beszállítók és működtetők hálózata, a gyógyszerpiaci szereplők köre Európában is ritkaságnak számító extraprofitot termel, a központi ellátásban érdekeltek rosszul élnek, alacsonyak a dolgozói bérek. A szakmában dolgozók előtt ismert az, hogy az egészségügy jelenlegi működési formájában elnyeli a befektetett pénzeket – szögezte le. Az ágazat elengedhetetlen átalakítására voltak már tervek, de kudarcot vallottak, s miniszterek buktak bele – tette hozzá.
Mikola István az átalakítással kapcsolatos tennivalókat, elképzeléseit felvázolva elmondta: bár nem lesz „Kánaán”, az idén és a jövő évre rendelkezésére álló 150-160 milliárd forintos költségvetési keretből az egészségügy fenntartható és működtethető. Szerinte ugyanakkor nem tartható fenn tovább a teljesítményelvű finanszírozás rendszerében a maradványérdekeltségű, költségvetési típusú intézményi gazdálkodás. A parlament előtt lévő „kórháztörvény” létjogosultságával kapcsolatban úgy fogalmazott: szükség van az ágazat közgazdasági megalapozására, arra, hogy az egészségügy olyan helyzetbe kerüljön, amelyben „szabályozott, piaci mozgásokat kezdhet”. A kórháztörvény megvalósítását követően az ágazat hároméves konszolidációs programba kezd. Ennek írásos anyaga már elkészült.
Mikola hangsúlyozta: az egészségügy a figyelem központjában áll, választásokat eldöntő jelentősége van, s pozíciója olyan erős, hogy a tárca képviselője e héttől már részt vesz a kormány nemzetgazdasági tanácsának munkájában is. A kérdés szerinte az, hogy végre sikerül-e a szakmát „először” a történelemben felsorakoztatni a változások mellett, vagy továbbra sem lesz gyógymód az egészségügy bajainak megoldására – szögezte le.
*
Az SZDSZ országos tanácsa azt javasolja a párt parlamenti frakciójának, hogy nyújtson be módosító javaslatot a költségvetési törvény módosításához az egészségügy támogatása érdekében, illetve kezdeményezze a diplomás minimálbér és az ápolónőknek nyújtandó hűségpénz bevezetését. Béki Gabriella, a tanács elnöke elmondta, hogy az SZDSZ szerint ma Magyarországon az egészségügy az első számú válságágazat, amelynek problémáira nem jelent megoldást a napokban a parlament elé került törvényjavaslat. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.