Miután az első Nobel-díjat 1901-ben adták ki, a díjátadásnak a magyar millennium évében volt a százéves évfordulója. A centenárium apropójából jelent meg Dézsi Csaba András és Szeness Ágnes orvos szerzőpáros 100 év orvosi és élettani Nobel-díjasai című könyve a Medicina Kiadó gondozásában. A kötet képekkel illusztrálva mutatja be a 172 tudós életét és munkásságát.
A szerzők emlékeztetnek rá: a három magyar tudós közül egyik sem megosztott díjat kapott, az adott évben egyedüli kitüntetett volt.
A második világháború előtt ugyanis ez általános gyakorlat volt, ezzel szemben a háború után ritka kivételnek számított.
Bárány Róbert 1916-ban az egyensúlyszerv élet- és kórtanával kapcsolatos munkájáért, míg Szent-Györgyi Albert 1937-ben a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéseiért, különösen a C-vitamin és a fumársav vonatkozásában, végül Békésy György 1961-ben a fül csigájában létrejövő ingerület kialakulása fizikai mechanizmusának felfedezéséért kapta a díjat. A három magyar tudós közül csak Szent-Györgyi volt az, aki Magyarországról indult az elismerésért, és ide is hozta azt haza.
origo.hu
Európa a poszt-liberális világrend kapujában
