A folyamőrség zenekara éppen a Himnuszt játszotta, amikor az MFTR Zsófia nevű jachtja, a József főherceg és a Szent Gellért gőzösök a csepeli partokra értek 1928. október 20-án. A hajók egyikén Horthy Miklós érkezett, akinek fedett díszemelvényt is állítottak a mai kikötőraktár helyén. Itt foglalt helyet Albrecht József és József Ferenc királyi főherceg, gróf Bethlen István miniszterelnök, valamint a felsőház és a képviselőház elnöke, a miniszterek és más előkelőségek. Az emelvény mellett a teljes magyar diplomáciai kar üdvözölte a lépcsőkön vonuló kormányzót és kíséretét. Így kezdődött a Magyar Királyi Budapesti Vámmentes Kikötő avatási ünnepsége. Létrehozását maga a kormányzó kezdeményezte a két világháború között, mert hazánk tengeri kikötőjének és hajóinak elvesztése miatt az egykori tengerész szívügyének tekintette a magyar hajózás támogatását.
A csepeli szabadkikötő azóta rengeteg változáson ment keresztül, de mindig a legfejlettebb üzletág maradt a magyar hajózás számára a kikötő üzemeltetése. A második világháború után is gazdaságosan működő létesítményben ma is a Mahart Rt. vezető cégei működnek. Somlóvári László, a társaság vezérigazgatója egyenesen úgy fogalmazott: a cég szinte egy jól működő kikötőnek tekinthető, amelynek még más ágazatai is vannak. Jelenleg a létesítmény üzemeltetése az egyetlen ágazat a hajózási társaságnál, amely már az elmúlt fél évben teljesítette az egész éves elvárásokat.
A vezérigazgató szerint óriási fejlődés indulhatna el a csepeli Duna-parton, ha sikerülne felvetetni a kikötőt az országos logisztikai alaphálózatba. Ez ugyanis az egyetlen olyan bázis a fővárosban, ahol mind a három közlekedési lehetőség (a hajózási, a közúti és a vasúti forgalom) adott. A szabadkikötőben évente több mint kétmillió tonna hagyományos áru, 40 ezer tonna TEU-konténer, rakományként 17 ezer személyautó fordul meg, és a létesítmény hűtőházzal, óriási raktárakkal, saját vasútüzemmel, vámhivatalokkal, állat- és növény-egészségügyi, valamint gabonaminősítő laboratóriumokkal rendelkezik. Az egyetlen kapcsolódási pont a Budapesti Árutőzsdével Magyarországon, ahol közel hatvan, sikeres vállalkozás működik.
Az alapellátás fejlesztésére azonban állami segítségre is szükség lenne. Csak a meder kotrására 6-800 millió forintot kellene költeni, de az iparvágány-hálózat vagy a medencék és a partfalak felújítása is meghaladja a Mahart lehetőségeit.
Somlóvári László úgy gondolja, hogy ha a kikötő megkapná az államilag is számon tartott és támogatott logisztikai központ státusát, gyors, látványos fejlődésnek indulhatna, és ezzel sokat nyerne a főváros is. Mára viszont az óriási forgalmat bonyolító intézmény kapacitásának határára került, mert közúton és vasúton nehezen közelíthető meg. Állami segítségre lenne szükség a külső kapcsolatok kiépítésében is.
A belső fejlesztések ennek ellenére sem maradnak el, a vállalat lehetőségeihez mérten jelentős összegeket költ a konténerterminál, a gabonatárház, az irodahálózat, a belső úthálózat, a teherkapu és a parkoló felújítására.
A kikötő megújulása a betelepülő vállalkozásoktól is függ, hiszen ez az intézmény a közhiedelemmel ellentétben nem csupán hajómegálló, hanem olyan központ, ahol többek között étterem, orvosi rendelő, irattár, illetve bankfiók is létezik.
Felvetődtek egészen különleges elképzelések is, például az 56 méter magas gabonaraktár tetején lévő kilátóban éttermet vagy kávéházat hozhatnának létre, ahonnan a vendégek körbetekinthetnének az egész városon. A vezérigazgató szerint a beruházók is bátrabban fektetnének be a területen, ha az állam a csepeli szabadkikötőt is támogatásra érdemes logisztikai központnak tekintené.
Eddig azonban csak Nagytétényt és Soroksárt vették fel a listára. Ezek közül egyelőre csak a nagytétényi hizlalda helyén hoztak létre raktárbázist, Soroksáron viszont még el sem kezték az építkezést.
Már meglévő létesítményei révén esélye lett volna a csepeli szabadkikötőnek, hogy itt épüljön ki a dél-budai logisztikai központ, de ehhez a soroksári vasútállomástól a kikötőhöz vezető vasúthálózat fejlesztésére és egy gerincút megépítésére lett volna szükség, ezért döntöttek Soroksár mellett – tájékoztatott Csaba Attila, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium szakfőtanácsosa. Soroksár mellett szólt, hogy az itteni vasútállomás nemzetközi vasútvonal mellett helyezkedik el és közvetlen kapcsolata lesz az M0-sal is. A jelenlegi elképzelés szerint viszont a csepeli kikötő korszerűsítését is támogatja az állam, mert ez a dél-pesti logisztikai központ vízi közlekedési bázisa lesz a jövőben.
origo.hu
Fél nap után találtak csak rá az 51-es úton, Sükösd közelében történt halálos baleset áldozatára
