Már 1967-ben elkezdődött a csókavári kőfejtőben a cianidot és aromás szénhidrogéneket tartalmazó gázgyári hulladék felhalmozása. A Fővárosi Gázművek által az óbudai gázgyárból Ürömre szállított több mint hatvanezer tonnányi veszélyes hulladék ártalmatlanítását egyelőre nem vállalta magára senki, pedig a szakértők egy része szerint a veszélyes anyagok már átjutottak a bányaüreg alján elhelyezkedő márgarétegen. Orsovai Imre geológus, az állapotfelméréseket készítő és a kármentesítés technológiáját kidolgozó munkacsoport szakértője már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet arra, hogy a feltöltött bányaüreg aljától hatvan méter mélyen is kimutatták a cianidot. A szennyeződés bekerült a karsztvízbe, és könnyen átjuthat a budai fürdőket tápláló forrásokba is. Egyelőre az anyag nagy része csak lekötött formában van jelen, de sürgős lépések kellenek ahhoz, hogy megelőzzék a katasztrófát.
A gázgyári hulladékot tanácsi engedéllyel lerakó vállalat jogutódja, a Főgáz Rt. nem ismeri el felelősségét, s nem fedezi a kármentesítés öt-hat milliárd forintra becsült költségeit. A gázműveknél arra hivatkoznak, hogy a lerakás idején a gázmassza nem számított veszélyes hulladéknak, csak 1992-ben minősítették azzá. A környezetvédelmi hatóságok is hiába kötelezték a veszélyes hulladék elszállítására és ártalmatlanítására a társaságot.
A Főgáz megfellebbezte a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség és a másodfokon eljáró Természet- és Környezetvédelmi Főfelügyelőség határozatát, ezzel az ügy a bíróság, majd a Legfelsőbb Bíróság elé került. A bírák állásfoglalása szerint a hatósági engedélylyel történt hulladéklerakás esetén a vétlen cég nem kötelezhető a kárelhárításra. A döntést követően a gázművek a kőfejtő mélyén felhalmozódott, különösen szennyező, agresszív összetevőket tartalmazó csurgalékvíz felszivattyúzását sem fejezte be.
A munkát a környezetvédelmi felügyelőség folytatta, hogy megelőzzék a savas anyagok vegyi reakcióját a vízzáró réteggel.
– A csurgalékvíz eltávolítása elengedhetetlen a katasztrófa megakadályozásához, így a Főgázzal folytatott eredménytelen küzdelem után a felügyelőség kénytelen volt a kárelhárítás keretében megbízni egy céget a szivattyúzás befejezésével – közölte Kónya Károly, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója. Állítása szerint folyamatosan keresik a megoldást a kármentesítésre. A közvetlen veszélyt elhárítják, és megvédik a felszín alatti vizeket a szenynyezéstől, de az még kérdéses, hogy ki végzi el a teljes rehabilitációt. Ha állami felelősségi körbe kerül a kárfelszámolás, akkor a szaktárcának kell megtalálnia az ehhez szükséges forrásokat.
Turi-Kovács Béla környezetvédelmi minisztert nemrég felkereste az ürömi önkormányzat küldöttsége. Juhász Imre, a helyhatóság megbízott szakembere arról tájékoztatta lapunkat, hogy a miniszter szerint az ürömi kőfejtő ügyét fel kell venni a Nemzeti kárelhárítási programba, mivel az államnak kell támogatnia azokat a kármentesítéseket, ahol nem tehető felelőssé a károkozó.
Juhász Imre szerint végső esetben a polgári törvénykönyv alapján is követelheti a hulladék elszállítását a telek tulajdonosa a Főgáz Rt.-től. Hozzátette: a polgármesteri hivatal egyelőre nem választotta ezt az utat, hanem feltárási és kármentesítési tervezetet nyújt be a felügyelőségnek.
Arra számítanak, hogy ezek után az önkormányzatot kötelezik a munkák elvégzésére. Ehhez a település anyagi lehetőségeit figyelembe véve az államnak kell támogatást nyújtania majd.
Mivel állami pénzből indul meg a budafoki barlanglakásokba töltött gázmassza eltávolítása is, az ürömiek reményei szerint összekapcsolják a két kármentesítés folyamatát, ha megtalálják a rehabilitáció és az újrahasznosítás legmegfelelőbb módszerét.
origo.hu
Így lesznek nyitva a boltok a hosszú hétvégén
