Évek óta nem mernek inni a fúrt kutak vizéből Szigetszentmiklóson a volt sóderbánya, illetve a Bucka-tó környékének lakói, mert a felmérések súlyos krómszennyezést állapítottak meg a föld alatti első vízadó rétegben. A szennyezett terület százméteres körzetében gyakoriak a különböző megbetegedések, többen rákban hunytak el az elmúlt években. Az egyik Wesselényi utcai lakó kérésére már 1994-ben megvizsgálta az ÁNTSZ az első vízadó rétegre telepített kerti kutat, ahol a megengedett krómmennyiség százhatvanötszörösét állapították meg.
A Bucka-tó valamikor arról kapta a nevét, hogy az ötvenes-hatvanas években sóderbányát nyitottak a területen, ahonnan a Csepel Autógyár és a József Attila-lakótelep építkezéséhez szállították az építőanyagot.
A hatvanas évek közepére már négy és fél hektár vízfelület keletkezett a buckák közötti gödrökben a kotrások következményeként.
A nyolcvanas évek elején pártutasítással döntöttek a Bucka-tó sorsáról.
Urbán Szabó József önkormányzati képviselő úgy tudja, hogy Garai István akkori tanácselnököt az MSZMP pest megyei és csepeli pártbizottsága kötelezte a veszélyes hulladékok lerakásának engedélyezésére. Ekkor került a Csepel Vas- és Fémművek veszélyes anyagokat tartalmazó kohósalakja a sóderbányába. Idővel a környező gyárak is csatlakoztak, mert korlátlanul és díjmentesen helyezhették el azokat a szenynyező anyagokat, amelyeket nem tudtak máshová szállítani.
Az önkormányzat tulajdonában lévő hat és fél hektáros földterület mára több százezer tonna galvániszap, ciánhordalék és más ismeretlen veszélyes hulladék temetőjévé vált. A város eladta volna az ingatlant egy beruházónak, aki nyugdíjasotthont és lakóparkot épített volna, de a KDVKF felfüggesztette az építési engedélyt, mert átfogó víz- és talajvizsgálatot rendeltek el az egykori sóderbányában.
Urbán Szabó József bejelentése alapján újabb feltárást végeztek a napokban a Bucka-tó környékén.
A mostani felmérésen az ÁNTSZ szakemberei nem állapítottak meg a területen káros háttérsugárzást, amely rákos megbetegedést okozhat – szögezte le Papp István szigetszentmiklósi alpolgármester. Elmondta: három, öt méter mély árkot ástak ki a mérést végzők a Bucka-tónál, és megállapították, hogy a feltöltés harminc százalékban kohósalakot tartalmaz. Az anyag veszélyességi fokát a környezetvédelmi felügyelőségnek kell megállapítani a minták alapján. Az alpolgármester úgy véli, hogy a jelenlegi tulajdonos nem tehető felelőssé a környezetszennyezésért, így állami pénzből kell fedezni majd az elszállítás és a kármentesítés költségeit.
– A kárelhárítás költségeit nem lehet a jogutódokon számon kérni, így a felügyelőségnek kell megvizsgálni a felelősség körét – jelentette ki Kónya Károly, a felügyelőség vezetője. Hozzátette: nemrég az ÁNTSZ-szel közösen vizsgálták meg a területet, és megállapították, hogy a feltöltések egy részén veszélyes hulladék is található. Szerinte egyelőre csak valószínűsíthető, hogy a környező gyárak okozták a szennyezést, ennek bizonyításához még tanulmányozni kell a rendelkezésre álló dokumentumokat.
Vurai Gáborné, a Pest Megyei ÁNTSZ közegészségügyi felügyelője állítja, hogy a hét évvel ezelőtti mérések adataihoz képest sokat változott az első vízadó réteg krómtartalma a környéken. Az idei átfogó vizsgálat nem állapított meg határérték feletti krómszennyezést a vízben. A fúrt kutakból vett víz fogyasztása ennek ellenére sem ajánlatos a környéken a határérték feletti nitrát, összes keménység és fajlagos vezetőképesség miatt. Ezek a komponensek régebbi eredetű szennyeződésekre utalnak. Ezek származhatnak állattartásból és a szennyvízelvezetés hibáiból is. Már csak emiatt sem lehet mosni, főzni és inni belőle. A sugármérések nem mutattak ki a megengedettnél magasabb értékeket a Bucka-tó környékén, így nem állapítható meg, hogy a környezettszennyezés miatt következtek-e be a daganatos megbetegedések.
origo.hu
Brutális zivatarok jönnek: jégeső, felhőszakadás és villámárvíz is lehet csütörtökön – videó
