Évente mintegy 5 millió köbméter szemetet, az ország települési hulladékának több mint húsz százalékát gyűjtik be évente Budapesten – derült ki a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének közléséből a bécsi és budapesti hulladékgazdálkodási szakértők megbeszélésén. Megtudhattuk, hogy szilárd hulladékból 650 ezer tonna jön létre a fővárosban, de ennek szelektív gyűjtése és újrahasznosítása még javarészt megoldatlan. A hulladékgazdálkodási törvény alapján elkészült országos hulladékgazdálkodási terv szerint 2005-ig el kell érni a csomagolási szemét és az ipari szenny ötvenszázalékos hasznosítási arányát, és folyamatosan csökkenteni kell a települési szilárd hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmát is.
Jelenleg azonban csak a papír- és fémhulladékok visszagyűjtésében értük el az európai szintet, a csomagolási műanyagból 186 ezer tonna kerül a szemétbe évente, és ennek alig több mint tíz százalékát sikerül visszagyűjtenünk. Az újrahasznosítás aránya mindössze nyolc százalék.
Lényegesen kedvezőbb helyzetben van Bécs, hiszen az ott keletkezett hulladéknak csak mintegy tíz százalékát kellett deponálni az elmúlt évben, mert közel harminc százalékát értékesítették, és több mint ötven százalékát hasznosították – közölték az osztrák hulladékgazdálkodási szakemberek. A keletkezett szemét felét elégetik és így energiát termelnek, kilenc százalékát pedig komposztálják a város saját létesítményében. Az égethető hulladékok felszabaduló energiáját az épületek fűtésére használják. Ezzel a módszerrel Bécs levegője jelentősen javult, mert az ily módon olcsóbb távfűtés miatt visszaszorultak az egyedi tüzelésű, házi fűtőrendszerek.
Az osztrákok megvalósították fővárosukban a vegyeshulladék-gyűjtő rendszerek mellett a hasznosítható hulladék szelektált gyűjtését is.
Nemcsak telepeken rakják le a válogatott szemetet, hanem egyes gyűjtőpontokon és a házakban, vagy azok közelében is lehetőséget nyújtanak a papír-, az üveg-, a biogén-, a fém- és a műanyag hulladékok elhelyezésére. A veszélyes anyagokat öszszesen 56, naponta nyitva tartó gyűjtőhelyen veszik át Bécsben, és közvetlenül az égetőüzembe szállítják vagy szortírozzák, és átmenetileg raktározzák. A lerakókban lévő hulladékokat egy éven belül darabolóüzembe szállítják és az iparban értékesítik, vagy földdel keverik és depófedő anyagot állítanak elő belőle.
A Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. tájékoztatása szerint Budapest ötmillió köbméternyi hulladékának egyelőre teljesen más a sorsa. Ennek csupán hatvan százalékát ártalmatlanítják a társaság rákospalotai hulladékhasznosító művében, hogy villamos energiát és távhőt termeljenek. A további negyven százalék a dunakeszi és a pusztazámori regionális hulladéklerakókba kerül.
A lemaradást a türelmi idő végéig, 2010-ig behozza Magyarország és a főváros – jelentette ki Bódás Sándor, a főváros közmű ügyosztályának vezetője. Az elkövetkezendő évtizedben 50 milliárd forintot irányoztak elő a hulladékgazdálkodás fejlesztésére. Ebből megvalósítható a hasznosítómű korszerűsítése és a szelektív hulladékgyűjtési program elindítása. Az osztályvezető elmondta: az elmúlt öt évben folyamatos párbeszédet folytatnak a bécsi politikusokkal és szakemberekkel, hogy megfelelően előkészítsék a feladatokat. Legalább
35-40 létesítményt kell kialakítani, hogy a hasznosítható szemetet is elhelyezhessék. A legfontosabb feladat a szemét mennyiségének csökkentése – tette hozzá.
– Jövőre száz, 2008 végéig pedig kétezer gyűjtőszigetet létesítünk a fővárosban, hogy bővüljön a csomagolási eszközök külön gyűjtésének lehetősége – szögezte le Hajdu György, az FKF Rt. vezérigazgatója. Szerinte eredményeket ért el a főváros a hasznosítás területén is, hiszen több mint másfél milliárd forint árbevétel származik a hulladékégető mű működtetéséből, és ennek segítségével fűtik a káposztásmegyeri lakótelepet. A vezető állította, hogy a közterület-fenntartó 1970 óta együttműködik Béccsel, és az osztrák főváros mintájára építette ki a budapesti szemétgyűjtés és hulladékártalmatlanítás rendszerét.
origo.hu
Újabb árrésstop jön, mutatjuk, mely termékek leszek jóval olcsóbbak
