Életpályamodell a tanári hivatás jövőjéért

Az Oktatási Minisztérium A pedagógus-életpályamodell alapelvei című kiadványát nemrégiben eljuttatta valamennyi közoktatási intézmény vezetőjének, iskolafenntartónak, az érdekelt állami, civil és az érdekvédelmi szervezeteknek. Pálinkás József oktatási miniszter lapunknak adott interjújában elmondta: a modell véglegesítése 2002 februárjában megtörténhet, és a 2003-as költségvetésben már megjelenik a modell finanszírozása is. A szaktárca vezetője beszámolt az Európai Bizottság idei országjelentéséről is, amely szerint a magyar oktatási és képzési rendszer folyamatosan fejlődött az utóbbi időben. A jelentésben kiemelik a minőségbiztosítás és számonkérhetőség terén történő előrelépést is, amely a parlament előtt lévő felnőttképzési törvényjavaslatban is hangsúlyos szerepet kap. A jelentésben a magyar tudomány és kutatás pozitív értékelést kapott.

A pedagógus-életpályamodell alapelvei című kiadványt a közelmúltban eljuttatták valamennyi közoktatási intézmény vezetőjének, iskolafenntartónak, az érdekelt állami, civil és az érdekvédelmi szervezeteknek, hogy véleményüket, tapasztalataikat megismerhessék. Mi az oktatási kormányzat célja az életpályamodell létrehozásának alapjaként szolgáló szabályozással?
– A modell bevezetésére azért van szükség, hogy biztos, előre tervezhető, vonzó karrierképet nyújtson a pedagógusok pályájáról mindazoknak, akik a közoktatásban és szakképzésben dolgoznak. Ezért az életpályamodell tervezetében összekapcsoltuk a teljesítményt a szakmai előrehaladással és az illetménnyel. E tényezők mellett szerepet kap a pályán eltöltött idő, a szakmai tudás és tapasztalat is. A tervezet figyelembe veszi a többletfeladatok vállalását és a sajátos körülmények között végzett munkát is. Az életpályamodellnek olyan karrierképet kell közvetítenie, amely amellett, hogy szolgálja a minőségi oktatást, a pedagógusokat folyamatos szakmai megújulásra ösztönzi.
Emelkedő reálbérek
– Az ön által elmondottak hogyan jelentkeznek majd a pedagógusbérekben?
– A megvalósításhoz szükséges mintegy százmilliárd forintnyi többletforrásnak a felét az alapilletmények emelésére, a másik felét pedig differenciálásra – a szakmai teljesítmény, a többletmunka elismerésére kívánjuk fordítani. Mindez azt jelenti, hogy az életpályamodell további reálkereset-növekedést eredményez, amely azonban az egyes pedagógusok jövedelmében differenciáltan jelenik majd meg. Terveink szerint az életpályamodell kialakításával párhuzamosan 2006-ra a pedagógusok átlagkeresetének el kell érnie a nemzetgazdasági átlagkereset legalább 125 százalékát.
– A vitaanyag szerint a pályakezdő pedagógusok munkáját mentor tanár segítené. Mi lesz valójában a mentorok feladata?
– A pedagógus hivatása csak a tartalom tekintetében tanulható meg a főiskolai, egyetemi évek során. A valós, munkával egyidejű tanulás a pályakezdő évek legnehezebb és legkomolyabb feladata. Ezt segítenék a mentor tanárok, olyan tapasztalt pedagógusok, akik a szakmai támogatás mellett folyamatosan értékelik a pályakezdők munkáját. Abban is segítik őket, hogy bekapcsolódjanak az intézményi fejlesztésekbe. A mentori tevékenység díjazása a pályakezdő pedagógus kiegészítő juttatásának 150 százaléka lehet, de a munkáját órakedvezmény is segítené. A pedagóguspályán szakmai szempontból négy szint jelenne meg: a már említett pályakezdő, a pedagógus, a mesterjelölt és a mesterpedagógus.
– Miként teljesíthetik a tanárok a pálya egyes szintjeit?
– A pedagógusok egyéni ütem, szándék és elhivatottság szerint juthatnak előre. Az egyes átsorolások az adott szint központilag meghatározott követelményeinek teljesítésével történhetnek. A modell tervezetében központi szerepet kap az önálló pedagógusi illetménytábla kialakítása. Ezen belül a fizetési osztályokba és illetményfokozatokba való besoroláskor alapvetően a jelenlegi szabályok érvényesülnének. Az új szabályozás is figyelembe venné a több diplomával vagy tudományos fokozattal rendelkező pedagógusok illetményének meghatározására vonatkozó jelenlegi szabályokat. Mint említettem, az illetményrendszer figyelembe venné és honorálná a pályán eltöltött időt. Eszerint a pályafutás csúcsán, a mestertanári szint elérése esetén a kezdő illetmények mintegy 2,4-szerese érhető el.
– Miként kívánják az életpályamodellel a pályakezdők számára vonzóbbá tenni a pedagógusi munkát?
– Az életpályamodell kidolgozásának egyik legfontosabb célja, hogy ösztönözze a pályára kerülőket és megtartsa a pedagógusi hivatást választókat. Terveink szerint e cél megvalósulását különböző támogatások segítik elő. A pályakezdők három éven keresztül központi ösztöndíjat vagy határozott idejű illetményemelést kapnának, természetesen ehhez szakmai elvárások is kapcsolódnak. A kezdő pedagógus az ösztöndíjat – a fogadó intézménnyel közösen – az Oktatási Minisztériumnál pályázhatná meg. Ennek összegét az első fizetési fokozatban szereplő alapilletményhez viszonyítva határoznánk meg. Javaslatunkban az alapilletmény 25 százaléka szerepel.
– A pedagógusok szerint a jelenlegi finanszírozási rendszer nem minden többletmunkát honorál megfelelően...
– Ez így van, ezért a tárca az életpályaprogram keretében kiemelten kívánja támogatni azokat a pedagógiai tevékenységeket, amelyek az óvodai, iskolai, kollégiumi munka alapköveit jelentik. Ilyenek az osztályfőnöki munka és a neveléssel, személyiségformálással összefüggő tevékenységek, valamint a vezetői feladatok ellátása. Az osztályfőnöki és a csoportvezetői pótlék összegét javasoljuk jelentősen megemelni. Ezek mértékét az osztályba vagy a gyermekcsoportba járók létszámának figyelembevételével kialakított kategóriák szerint állapítanánk meg. Terveink szerint a minimális összeg is meghaladná a jelenlegi maximumot, a legnagyobb engedélyezett csoportlétszám esetén pedig elérné a kezdő bér húsz százalékát.
– A minisztérium tervezetében az intézményvezetők munkájának a díjazása is kiemelt szerepet kapott...
– Az intézményvezetői munka presztízsének további növekedését szeretnénk elősegíteni a jelenleginél magasabb anyagi elismeréssel. Ezért a javaslat differenciált pótlékokkal számol. Többek között figyelembe veszi az irányított intézmény típusát, nagyságát és elhelyezkedését. Az emelés javasolt mértéke az első fizetési fokozatban szereplő garantált illetmény 50– 150 százaléka. Bővíteni kívánjuk a helyi differenciálás lehetőségeit is. Ennek első lépéseként a jelenlegi – minőségfejlesztéssel kapcsolatos – pótlékrész kiemelését és önállóvá tételét javasoljuk. Emellett a már meghatározott és juttatásként létező havi 3600 forintnyi összeg nem csökkenne.
– Milyen jövedelemre számíthatnak a mesterpedagógusi fokozatot elérő tanárok?
– A fokozatokhoz az illetményrendszerben emelt összegű – szigorúan meghatározott esetekben visszavonható – jövedelem tartozna. A mi javaslatunk szerint a besorolás szerinti alapilletmény a mesterjelölti cím megszerzésekor tíz százalékkal, a mesterpedagógusi cím megszerzésekor pedig további tíz százalékkal emelkedhetnék meg. A pedagógusnak a cím megszerzését követően is vállalnia kell többletfeladatot, amely lehet például intézményvezetői, mentori tevékenység, osztályfőnöki vagy munkaközösség-vezetői munka. A mesterpedagógussá válás szakmai szempontjait az életpályamodell vitája alapján kívánjuk kialakítani.
Elismerő országjelentés
– Ön hogyan értékeli az Európai Bizottságnak a közelmúltban ismertté vált országjelentését?
– A dokumentum szerint a magyar oktatási és képzési rendszer az elmúlt évben folyamatos fejlődést mutat. Kiemelik, hogy Magyarország továbbra is részt vett a közösségi programok – Socrates és Leonardo – második szakaszában. Azt is pozitívumként értékelik, hogy előrehaladás történt az oktatási rendszer fejlesztése területén, és a pedagógusok bérének reálértéke növekedett. De megjegyzik, hogy a bérük még mindig igen alacsony a közalkalmazotti szektorban foglalkoztatottakéhoz képest. Fontosnak tartják azt is, hogy az Oktatási Minisztérium átfogó programot indított, amely biztosítani fogja a migránsok gyermekeinek oktatásával foglalkozó irányelv rendelkezéseinek teljes körű megvalósítását a csatlakozás időpontjáig. Emellett kiemelik, hogy az Országgyűlés döntést hozott az új diákhitelrendszer bevezetéséről. Arról is szó esik a jelentésben, hogy a szaktárca 12 millió euróval növelte a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek, elsősorban a roma származású fiatalok, valamint az oktatáshoz való elégtelen hozzáférést biztosító területeken élő gyerekek oktatásával foglalkozó iskolák támogatását.
– Milyen értékelést kapott az oktatási kormányzat szakképzéssel kapcsolatos tevékenysége?
– Megemlítik a szakképzésnek az Európai Unió gyakorlatával és céljaival való fokozatos összehangolását is. Ennek során az idén júliusban a megyei szakképzési bizottságokat hét új regionális képzési bizottsággá alakítottuk át, amelyek az országos hatáskörű Fejlesztési és Képzési Tanácshoz kapcsolódnak. Az átszervezéssel azt kívánjuk elérni, hogy az alapokat a kiemelt regionális fejlesztési célok megvalósítására vegyék igénybe. A jelentésben az írták: „A minőségbiztosítás és számonkérhetőség terén történő előrelépés továbbra is prioritás, amint ez a kormány által nemrégiben a parlamentnek benyújtott felnőttképzési törvényjavaslatban bevezetett akkreditációs rendszerben is hangsúlyos szerepet kap. Az egész életen át tartó tanulás szemléletére épülő törvényjavaslat egy egységes jogi, valamint akkreditációs és finanszírozási keretet biztosít az egész felnőttképzési szektor számára.” A tavaly szeptemberben bevezetett szakképzési kerettantervek a Nemzeti alaptanterv és a helyi tantervek keretéül szolgálnak – tartalmazza a bizottság jelentése. Azt is hozzáteszik, hogy további előrelépésre van szükség a munkaerőpiac igényei és a szakképző intézményekben végzők által elsajátítandó készségek közötti kapcsolatok erősítése terén. Végül megemlítik, hogy a kormány oktatáspolitikai prioritásként határozta meg a szakképzési kvalifikációs rendszer modernizációjának a folytatását.
Sikeres kutatás-fejlesztés
– Az Európai Bizottság foglalkozott a tudomány és a kutatás fejlesztésével is. Milyen eredményekről számolnak be?
– Az értékelés azzal kezdődik, hogy az utolsó éves jelentés óta további előrehaladás történt ezen a területen is. Ennek indoklására elmondják, hogy a kormány 2000-ben elindította a Nemzeti kutatási és fejlesztési programot, amely a magyar tudomány, technológia és innováció hosszú távú fejlesztési programjaként szolgál. Kiemelik a projekt öt fő területét is: az életminőség javítását, az információs és kommunikációs technológiákat, a környezetvédelmi és anyagtudományi kutatásokat, az agrárgazdasági és biotechnológiai kutatásokat, valamint a nemzeti örökség és a jelenkori társadalmi kihívások kutatását. A jelentés arra is kitér, hogy a vállalatok kutatás-fejlesztési költségeinek csökkentésére további adókedvezményeket vezettünk be ez év tavaszán. Így mintegy 208 millió euró vált hozzáférhetővé a Széchenyi-terv keretében. Szerintük a program hozzájárul a kutatás- fejlesztés folyamatos továbbfejlődéséhez, a megfelelő infrastruktúra modernizációjához és az emberi erőforrások fejlesztéséhez. Azt is pozitívumként értékelik, hogy a minisztérium működteti a nemzeti kontakt pontok és a K+F kapcsolattartó irodák hálózatát. Magyarország a vizsgált időszakban továbbra is teljes jogú tagja mind az öt keretprogramnak, mind az Euratom programnak. Hazánk – a többi, az 5. keretprogramban részt vevő tagjelölt országhoz hasonlóan – ez év májusa óta megfigyelői státust élvez a CREST (Tudományos Kutatási és Technológiai Bizottság) ülésein. Az általános értékelés szerint „Magyarország tudományos és kutatási intézményrendszere jól megalapozott szervezeti keretek között, képzett munkatársakkal, jó hatékonysággal működik.”
– A jelentésben elegendőnek tartják a tudomány és kutatás részesedését a központi költségvetésből?
– Az országjelentésben elismerik, hogy a központi költségvetési támogatás folyamatosan növekszik, azonban ennek az értékét még mindig alacsonynak tartják. Megállapítják azt is, hogy a szektorbeli fizetések alacsony szintje – különösen a fiatal kutatók esetében – a képzett munkaerő hiányához vezetett a tudományban és a kutatásban. Ajánlatuk szerint – és ezek összecsengenek a mi törekvéseinkkel – a szektor további fejlesztése, valamint Magyarországnak az Európai Kutatási Térségbe való hatékony integrációja érdekében a kutatásra és technológiai fejlesztésre fordított kiadást növelni kell. Az értékelésben kiemelt helyet kap, hogy egyre több multinacionális cég alapít kutatóközpontot Magyarországon. Ezek között kiemelik a gyógyszeripart, az információs technológiákat és a telekommunikáció területeit. Szerintük hazánkban a kutatási és az üzleti szektor közötti tudástranszfer még korai stádiumban van, és a Széchenyi-terv keretében a kutatás-fejlesztési tevékenységek támogatása különösképpen a kis- és középvállalatok megfelelő kapacitásainak erősítését célozza.
– Milyennek értékeli az országjelentés oktatásra, képzésre és kutatásra vonatkozó részét?
– Összességében pozitívnak. A dokumentumnak a kutatás költségvetési részesedésének növelésére, a szektorbeli fizetések emelésére, a kutatási és az üzleti szektor közötti tudástranszfer erősítésére vonatkozó kritikai megjegyzései csaknem kizárólag olyan elemekre vonakoznak, amelyek kezelését a kormány tudomány- és technológiapolitikájában elhatározta, és amelyekre költségvetési forrásokat is elkülönített. A felvetett problémák megoldása tehát egyszerűen a kormányprogram végrehajtását kívánja meg.