Kovács Zoltán: a nagyhatalmi egyensúlyviszonyok átrendeződését látjuk

Jelenleg is a nagyhatalmi egyensúlyviszonyok átrendeződését látjuk, ami újabbnál újabb kihívásokkal szembesíti a történelmi szereplőket. Erről beszélt Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár kedden Budapesten, a Sorsfordító év: Izrael, a Közel-Kelet, az Egyesült Államok és Európa 2026 küszöbén című nemzetközi konferencián.

Kovács Zoltán Fotó: Soós Lajos Forrás: MTI Fotószerkesztõség

Kovács Zoltán a Danube Institute, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és az izraeli székhelyű David Biztonságpolitikai Intézet által szervezett tanácskozáson egy brit gondolkodót idézve kiemelte: „ha tudsz jól dönteni, akkor túlélheted a vihart és újjászervezheted önmagad, ám ha rossz döntéseket hozol, akkor elbuksz”.

Georg Wilhelm Friedrich Hegel német filozófust idézve hozzátette, „ha a történelemórák bármit is megtanítanak nekünk, az az, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből”.

Az államtitkár közölte: ha a múltban főleg így volt, akkor okuljunk végre a történelemből, és ne fogadjuk el azt a jól ismert koncepciót, amely szerint a liberális demokrácia végső kialakulásával a történelem véget ért volna. Nemcsak folytatódik, hanem jelenleg is a nagyhatalmi egyensúlyviszonyok átrendeződését látjuk, ami újabbnál újabb kihívásokkal szembesíti a történelmi szereplőket.

Kifejtette, hogy ezen alapelvek mentén kezdte el a 2010-ben megalakult kormány újjászervezni Magyarországot: mert más módon gondolkodni, és a történelmi tanulságokat levonva, az ország érdekeit és szuverenitását szem előtt tartva igyekezett újrakezdeni az államszervezést és újjászervezni a gazdasági és szociális rendszert.

Eközben pedig abban is bízunk, hogy a politikánkkal Közép-Európa és Európa sorsának az alakításához is hozzá tudunk járulni

– mondta.

Az államtitkár kitért arra: az ország érdekeit tekintetbe véve született döntés például arról, hogy az európai háborús retorika helyett a magyar kormány tudatosan próbált és próbál a béke nyelvén beszélni. 

Kovács Zoltán szerint e megközelítés eredménye, hogy az amerikai elnök alapító tagnak hívta meg hazánkat a közel-keleti béketanácsba.

A magyar külpolitika Izrael melletti kiállása pedig nem taktikai megfontolásból ered, hanem egy mély elvi meggyőződésre alapozott döntésből: Izraelnek ugyanis jelentős, nagyon mély és tanulságos tapasztalatai vannak abban, hogyan kell megszerveznie önmagát egy államnak úgy, hogy képes legyen újra és újra erőt gyűjtve, hosszú távon túlélni – emelte ki Kovács Zoltán. Hozzátette: az izraeli tapasztalatok nemcsak nekünk, hanem más országok számára is tanulságosak lehetnek.

A kétnapos konferencián részt vevő magyar, izraeli, amerikai, brit, cseh, lengyel és azeri előadók – akik gyakorló, illetve korábbi diplomaták, geopolitikai elemzők és kutatók – a közelmúltban lezajlott közel-keleti háború elindította regionális átrendeződést, az amerikai kezdeményezésre tető alá hozott Ábrahám Egyezmények jövőjét, továbbá Európa és a közép-európai országok abbéli lehetőségeit is megvizsgálják, hogy milyen szerepvállalási lehetőségek adódnak számukra a térség problémáinak jövőbeli rendezésében.

Borítókép: Kovács Zoltán (Fotó: MTI)