A zugligeti kemping bejáratánál két méter széles tábla fogadja a vendéget, hogy a világért se forduljon vissza, ha megpillantja a fából faragott „Disznósirató” feliratot.
A népi hagyományt Meszleny András, a kemping vezetője honosította meg Budán, felelevenítve a szülőfalujához közel található Pázmánd és Lovasberény régi szokásait. A létesítmény főépülete előtti kiállítás is a népi hangulatot őrzi. Ahogy belépünk a disznóvágás helyszínére, régi faszekerek előtt legelő kecskék és szárított kukoricacsövekkel díszített füstölőház mellett érhetünk el a szalmával borított asztalra kiterített „áldozatig”, a leölt malac körül gyülekező vendégek közé. Az állatot a pázmándi asszonykórus tagjai búcsúztatják, énekelve siratják szegény párát egészen a pörzsölésig. Amikor a földre helyezik, és szalmával terítik be a mangalica testét, vidámabb nótára váltanak :„Ég a disznó, ropog a nád, szorítsd hozzám azt a barnát, míg a barnát szorongatod, azt a szőkét elszalasztod!” Ezt a dalt már ismeri a vendégek egy része is. Néhányan bekapcsolódnak az asszonyok körtáncába, és úgy énekelnek. A Bartók Táncegyüttes tagjai szintén ünnepelnek, csujogatnak, regölnek és táncra perdülnek a ropogó tűz körül.
A vendégek megfigyelhetik a disznófeldolgozás összes hagyományos munkafázisát a pörzsöléstől a füstölésig, a vállalkozóbb kedvűek még részt is vehetnek a hurkatöltésben.
Közben a pázmándi asszonyok sem tétlenkednek: karácsonyi asztalt állítanak, és ólomöntéssel jósolnak a látogatók szórakoztatására.
A főszónok hívására a közönség a fehér abrosszal leterített asztal köré gyülekezik, amelyet fenyőágak díszítenek. Szerszámokat hordozva lépnek színre a szereplő férfiak és nők. Ásót, kapát, fogót, vágót, lapátot hoznak magukkal, majd szavalókórust alkotnak.
A Gazda és a Gazdáné az otthonukat jelképező asztal mellett állnak a termékeikkel. Az asszonyok elkezdik a verselést: „Gazda, gazda dolgozzál, egész évben fáradjál! / Legyen szerencsés a munkád, legyen tele a kamrád, / Kettő-három kosár terménnyel, termékkel…”
A kórus másik fele válaszként folytatja: „Aggyon Isten jó napot mindnyájuknak / Aggyon bort, búzát / A gazdának száz malacot, egy ólat / A gazdasszonynak száz icce kendert, egy orsót, / Szénát, szalmát, szalonnát / Egy kis tarka bocikát.”
Az összes szereplő az asztalra kikészített termékekre mutat, majd együtt hangosabban szavalnak tovább.
Ezek után a Gazda és Gazdasszony az asztalra rakodnak, köszöntőt mondanak, majd koccintásra emelik a poharat. A köszöntő után az egyik szereplő megkérdezi a Gazdát:
„Gazduram, mondja már, mit keres ez a szekerce az asztal alatt, a kisszéken?”
„Ha nagyon rossz az idő, fogom a szekercét, nekiengedem a zimankónak, és elvágom vele a rossz idő fonalát”– válaszolja a Gazda, majd újra koccintanak, és így folytatják napestig.
Hasonlóan érdekes látványosság az ólomöntés is, amellyel különféle jóslatokra következtetnek a pázmándi asszonyok.
A gyerekek megnyugtatására a forró ólom vízbe mártogatása közben szintén mondókát szavalnak: „Jer elő gyermekem, a térded ne remegjen, / Elűzzük a csúf átkot, ólmot öntünk, meglátod! / Az ólom megmondja, mit is kell csinálnod.”
Ezután, ha a kihűlt fém formája karikát mutat, vagy patkó alakúra sikeredik, elűzik vele a boszorkányt egész évre.
– Az összejövetel elsődleges célja természetesen az újév köszöntése, de a disznósiratóval idecsalogatott fővárosiak megismerhetik a népi hagyományokat is a Bartók Táncegyüttes és a pázmándiak előadása, valamint az általunk összegyűjtött hagyományos munkaeszközök segítségével – fejti ki Meszleny András, a disznótoros ünnep szervezője, miközben a gesztenyesütő fölé akasztott bókonyra és kisfára mutat. Megtudhatjuk, hogy ezeket a tárgyakat az ökrös vontatáshoz, a szántáshoz és a boronáláshoz használták. A fedett étkezőben más mezőgazdasági eszközök is helyet kaptak, a falra vagy a mennyezetre akasztva. Láthatunk például régi favillát és fagereblyét, kender- tilolót, különféle lószerszámokat, szekérlőcsöket és a torhoz kapcsolódó káposztáshordót és disznóperzselő teknőt. A bámészkodás közben kóstolót is vásárolhatunk a frissen sült, hagymás vérből, tepertőből, disznótorosból és a kihagyhatatlan toros káposztából. Mindezt pedig ősi receptek szerint készített forralt borral öblíthetjük le, hogy méltóan búcsúztassuk el az óesztendőt.

Magyar Péter visszalépése után közleményt adott ki a Női Sikernap szervezője