Felmérések szerint október közepéig csaknem 80 ezer négyzetméternyi új irodépület jött létre a fővárosban, így a budapesti irodák összterülete megközelíti a másfél millió négyzetmétert. A beruházók annak ellenére felhúzzák az újabb irodaházakat, hogy túlkínálat alakult ki ezekből a fővárosi ingatlanpiacon. Szakértői becslések szerint jövőre újabb 80-90 ezer négyzetméternyi irodaházat adnak át Budapesten.
A Jones LaSalle nevű ingatlan-tanácsadással foglalkozó cég egyértelműen fogalmaz: 2001-ben túlkínálat van az irodaházakból Budapesten, mert ezek egyötöde még kihasználatlan. A befektetők csak abban bízhatnak, hogy a jövőben lényegesen megnő az igény az irodák bérlésére. Az ilyen épületegyüttesek húsz százaléka épült fel eddig Buda központjában, egyes helyeken eltüntetve a zöld területeket. Előfordult, hogy az önkormányzat sem tudta megakadályozni a növényirtást, mert az építési övezetbe tartozó telket már az előző ciklusban értékesítették. A svéd érdekeltségű Skanska Properties Hungary Rt. így vált tulajdonosává egy azóta többször gazdát cserélt, XI. kerületi ingatlannak. A beruházó a lágymányosi Irinyi utcában egy több mint harmincezer négyzetméteres irodaházat és egy hozzá tartozó, tizenötezer négyzetméteres mélygarázst ad át 2002-ben az előző önkormányzat által hét évvel ezelőtt értékesített, egyhektáros park helyén. Az elképzelések szerint az épület kisebb tömegekre bontva a parkos, zöld környezethez is illeszkedik, és a környéken növényzetet telepítenek majd a beruházók.
A nemrégiben elhunyt környzetvédő, Radó Dezső, a Levegő Munkacsoport egykori szakértője korábbi nyilatkozatában sajnálatosnak tartotta, hogy nem lehetett megakadályozni a beruházást a lágymányosi területen, mivel szerinte az elmúlt tíz évben egyedül a XI. kerületben több zöld területet építettek be, mint az összes többi városrészben.
A szakértő állította, hogy a parkcsökkentés igen veszélyes a Petőfi híd lábának környékén, mert ezen a szakaszon naponta egy tonna szennyező anyag kerül a levegőbe.
– Közel nyolc éve foglalkozunk a lágymányosi park ügyével, de annak idején nem tudtuk megakadályozni, hogy az akkori önkormányzat eladja a területet – panaszolta Schnier Mária, a környezetvédő szervezet elnökhelyettese.
A Levegő Munkacsoport aktivistái a lakásszövetkezetek és a társasházak vezetőségeinek segítségével tavasszal demonstrációt szerveztek, és a helyi polgárok sok száz aláírást gyűjtöttek össze a ligetért. Az Irinyi József utcai park beépítési szándékairól kezdetben a kerületnek is az volt a véleménye, hogy a beruházónak olyan másik területet kell javasolni, amely kedvezőbb beépíthetőségi paraméterekkel rendelkezik.
Május végén a Levegő Munkacsoport levélben kérte a beruházót, hogy az egyetemvárostól délre, az Info park Lágymányosi hídtól északra és délre kijelölt területein válasszon újabb helyet az építkezésnek, hogy a telket könnyebben közparkká lehessen minősíttetni.
Schnier Mária szerint a Skanska Rt. hozzáállása mindvégig kedvezőbb volt, mint a legtöbb építési vállalkozóé, annak ellenére, hogy nem hajlottak a cserére. A fővárosi szabályozási keretterv szerint építési területnek számító telket harmincöt százalékban beépíthették volna, de valamelyest mégis csökkentették a térfoglalást. Azt is sikerült elérniük a környezetvédőknek, hogy az építkezéssel egy időben, kárpótlásul létesítsenek egy másik parkot a fák egy részének átültetésével, az egykori BKV-hurokvágány helyén. Az épületegyüttest is úgy alakították ki, hogy néhány nagyobb fát megőrizzenek a tömbök között.
– Eddig nem nyújtott be kérelmet az önkormányzat a telek visszaminősítésére, a főváros csak panaszlevelet kapott a lágymányosi park ügyében – szögezte le Andrássik Katalin, a fővárosi önkormányzat osztályvezetője. Elmondta: a telket még az expótervek idején sorolták építési övezetbe, így érvényes építési engedéllyel kezdhették meg a munkát a kivitelezők. A visszaminősítés jóhiszemű jogokat sértene, ráadásul az ingatlan a beruházó tulajdona, így azt építhet rá, amit a szabályok megengednek a területen.
Csernus László, a XI. kerületi önkormányzat sajtóreferense szerint a korábbi önkormányzati szándék ellenére sem lehetett szó területcseréről, mert a telek évek óta magántulajdon, és a kerület nem rendelkezik olyan ingatlannal, amely előnyösebb helyzetbe juttatná a tulajdonost. Ha ilyen telket nem tudnak felajánlani a Skanska Rt.-nek, akkor vagyonvesztés következhet be.
Horváth Emese, a Skanska Rt. fejlesztési igazgatója nemrég azt nyilatkozta, hogy felvették a kapcsolatot a környék lakóival, és a kerületiek igényeit is figyelembe vették a tervezéskor.
Igaz, hogy a beépítéssel eltűnik a parkká vált telek több mint harminc százaléka, de a kivitelezéssel párhuzamosan kéthektáros, rendezett zöld területet hoznak létre a környéken a fák átültetésével.
origo.hu
Többé nem vásárolhatnak energiaitalt a 18 év alattiak
