A pezsgőgyáros Törley család első leszármazottai még Schmierl néven harcoltak a török ellen az osztrák hadsereg katonáiként. Az egyik utód, Schmierl Valentin viszont az osztrákok ellen küzdött az 1848–49-es szabadságharc résztvevőjeként, és az átállást követően Törlei Bálintra magyarosította a nevét. Törlei vadászhadnagy a szabadságharc leverése után követi Kossuth Lajost a törökországi Sumlába, ahol írásos elismerést is kap az egykori kormányzótól.
A magyar név kiválasztásában szerepet játszott az is, hogy a Schmierl név a német kihúzni, törölni szóból származik. Törlei Bálint harmadik fia, József a budafoki pezsgőgyár névadó alapítójaként öregbíti a család nevét. József elvégzi a grazi kereskedelmi akadémiát, ahol kapcsolatba kerül egy reimsi pezsgőgyárossal. A gyáros alkalmazza, de nemsokára már egy másik cég szolgálatába áll, hogy saját neve alatt forgalomba hozhassa az első Törley pezsgőt. Törley József magyarországi tevékenységét Promontorban kezdi, a mai Budafokon, amelyet közel ötven kilométeres pincerendszere és borgazdaságai miatt méltán neveznek a „bor városának”.
„Nagy szorgalom és kitartás mellett sikerült nekem az eddig ismert champagne-i pezsgőboroknál sokkal kitűnőbbet előállítani” – írja saját gyártmányáról, amikor elhatározza, hogy a franciaországi Reimsben szerzett ismereteit Magyarországon kamatoztatja.
Vass Gábor, a Henkel és Schönlein Hungária Rt. marketingvezetője szerint ez volt az első lépés a gyáralapításhoz vezető úton. A kisváros német nyelvű levelezőjeként küldték az üzem létrehozóját Magyarországra 1882-ben, a filoxéravészt követően, hogy keressen a szőlőültetvényeknek megfelelő adottságokkal rendelkező talajt és éghajlatot, amely hasonlít a champagne-ihoz.
A termőhelyet Etyeken találta meg a szakember. A mai napig itt helyezkedik el ugyanis az ország legnagyobb, ezerhektáros egybefüggő szőlőterülete. A pezsgőgyártáshoz Budafokon, az akkori Promontor területén talált ideális helyet. A Champagne-vidékhez hasonló, mészkőbe vájt pincék egyenletes hőmérsékletet nyújtottak, a jó minőségű pezsgő készítésének előfeltételeként. A gyárat francia szakemberek szerelték fel, s francia származású volt az önállósodásáig gyárvezetőként dolgozó Louis François is.
Törley József gyárát és a pezsgőgyártás technológiáját folyamatosan fejlesztette. Magyarországon például ő vezette be a fagyasztással történő seprőtelenítést (degorzsálás). Üzeme a századfordulóra az ország legkorszerűbb pezsgőgyára lett. A századfordulós millenniumi kiállításon pezsgőjük már a hazai ipar egyik büszkeségeként szerepelt, és szállítottak a császári és királyi udvarnak is. A Törley a XX. század elejére „a magyar pezsgő” elnevezéssel válik világhírűvé, népszerűségében vetekedve a pesti operettel. A mámorító ital szállodák, kávéházak, vendéglők, orfeumok és bárok kínálatában egyaránt szerepel.
1907-ben, a gyár negyedszázados jubileumán már Amerikától Ausztráliáig ismerik a Törley pezsgőt, a gyárnak lerakatai létesülnek Hamburgban, Berlinben és Koppenhágában.
A gyár termelése az 1910-es években már elérte a kétmillió palackot. 1944-ben az üzem főépületét azonban bombatalálat pusztította el, és a termelés az 1950-es államosításig leállt. Feltámadását követően a Törley ismét a vezető italgyártók közé került.
– Mára a Törley Pezsgőgyárban évi 12–14 millió palackot állítanak elő, amely a magyar piac több mint negyven százalékát uralja, tehát visszahódítottuk a vezető helyünket Magyarországon – szögezi le Vass Gábor, aki szerint a gyár abban is egyedülálló, hogy mind a három érlelési módot alkalmazza az ital elkészítéséhez. Számos termék klasszikus, másfél éves, palackos erjesztéssel jön létre, illetve tartályban erjed, mint a mindennapi fogyasztásra alkalmas Methode Charmat. A szilveszter azonban remek alkalom arra, hogy a drágább kategóriájú, tradicionális francia módszerrel, rázóasztalon előállított Törley Chardonnay Brut pezsgőt is megkóstoljuk.
origo.hu
Azt hitte, nem látják: videón, ahogy tiltott tárgyat akarnak bejuttatni a balassagyarmati börtönbe
