A dél-dunántúli turizmus mérlege

Rendkívül aprólékos munkára van szükség ahhoz, hogy a dél-dunántúli régió turisztikai kínálata és vendégforgalma megközelítse a balatonit vagy a fővárosit, mindazonáltal a 2001. év eredményei biztatók – állítja Sárdi Péter, a Dél-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság (DRIB) alelnöke.

Baranya és Tolna egésze, Somogy a közvetlen Balaton-parti és a tó közeli települések kivételével került a Dél-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság (DRIB), illetve annak munkaszervezete, a DRIB Marketing Igazgatóságának „ernyője alá”, így e két szervezetnek van a legalaposabb tapasztalata a „magyar mediterránként” emlegetett országrész turizmusának helyzetéről, jelesül a három megye tizenhét tourinform irodájának munkájáról.
A múlt év végén átadott, uszodával, gyógymedencékkel, wellness-szolgáltatással csábító hőgyészi Apponyi Kastélyszállóban egyebek közt elhangzott: a megközelítően négyszázezres dél-dunántúli turistaforgalom éllovasa a 43 százalékos részesedést magáénak tudó Pécs. Harkány tizenegy, Kaposvár öt, Orfű és Szekszárd pedig négy-négy százalékkal részesedik a vendéglátásból.
A Dél-Dunántúlra érkező hazai és külhoni turisták két-három napnál többet nem időznek a régióban. Az olcsó ifjúsági szálláshelyek forgalma a múlt évihez viszonyítva jelentős növekedést mutat.
Az ifjúsági szállók vendégszáma 69, a turistaszállóké 19 százalékkal volt nagyobb, a „hagyományos szállodáké” csökkent, ám az 5 százalékos visszaesés közepette a régió négycsillagos hoteljeiben 13 százalékos vendégszám-növekedés történt.
A belföldi vendégforgalom biztatóan nőtt 2001-ben a Dél-Dunántúlon, a külföldiek közül viszont kevesebben látogattak el a „magyar mediterránba”, mint korábban. A németek közül sokan úgyszólván „hazajönnek” Tolnába, Baranyába vagy Somogyba, és ők általában legkevesebb egy hetet időznek a régióban – jelesül az itteni gyógyfürdőhelyeken –, más országokból viszont nem jelentős a Dél-Dunántúlra látogatók száma.