A felsőoktatás túlnő az oktatási szférán, nemzetgazdasági kérdés. Az egyetemek ezer szállal kötődnek a közoktatáshoz, a kultúra egyéb színtereihez és a politikához is – fogalmazott az SZIE vezetője.
Szendrő Péter szerint a társadalom vezető rétegének felkészültsége, morálja, hangulata és kulturáltsága meghatározó a nemzet életében és jövőjében. Mint mondta: meggyőződése, hogy a felsőoktatás a társadalom vezérhajója, de figyelniük kell arra, hogy az árral szemben halad-e az a hajó vagy a folyam irányában.
Eddig nem volt mód a fejlesztésekre, most viszont lehetőségük van arra, hogy Gödöllőn kollégiumi falu alakuljon ki – jelezte Szendrő Péter. Az egyetem rektora kiemelte, hogy a kormányzat támogatja az oktatási terek bővítését is. Ezzel
a lehetőséggel párhuzamosan gondolkodnak az SZIE közép- és hoszszú távú fejlesztésén, és arról is határozni kell, hogy miként lehet jobban kihasználni a jogelőd intézmények szellemi kapacitását, lehetőségeit. Hozzátette: a viták még nem értek véget, érthető, hogy minden jogelőd intézmény szeretné megőrizni értékeit, hagyományait és az alma matereket is. Ezeket nem veszélyezteti semmi – jelezte az egyetem rektora –, azonban a szakmai érvek mentén egy racionálisabb, a piacnak jobban megfelelő egyetem kialakítása mindenképpen kötelességük. Az egyetemi tanács a közelmúltban elfogadta az intézmény fejlesztési stratégiájának alapelveit, most folyik az annak megfelelő intézményfejlesztési terv kidolgozása. Ennek kapcsán számos variáció merül fel arra vonatkozóan, hogyan lehet a Szent István Egyetem lehetőségeit jobban kihasználni, azaz úgy fejleszteni, hogy versenyképessége javuljon.
Szendrő Péter úgy véli, olyan kompromisszumokat kell kötnie az egyetemnek, amelyek nem veszélyeztetik sem egzisztenciálisan, sem anyagi szempontból a jogelőd intézmények által nagyon nehezen és hosszú évtizedek alatt elért eredményeket. A rektor hozzátette, hogy semmiképpen nem kívánják a tanszékeket megszüntetni, de azon el kell gondolkodni, hogy esetleg az egymáshoz közeli szakok képzését, ha ahhoz a feltételek adottak – például első évfolyamon – közösen valósítsák meg.
Az oktatási tárca és az SZIE között eredményes tárgyalások folynak a felsőoktatási intézmény fejlesztési tervébe illeszkedő beruházássorozat megkezdéséről. Szendrő Péter ezzel kapcsolatban elmondta: hosszú tárgyalások eredményeként jött létre az a megállapodástervezet, amellyel ma már minden érintett fél, a karok dékánjai, az egyetem vezetése és az oktatási tárca is egyetért.
Az említett kollégiumfejlesztésre 1,6 milliárd forint támogatást kap az egyetem. Ezáltal egy korszerű – olimpiai falunak is beillő – kollégiumi beruházás indulhat el – tette hozzá. Emellett a szaktárca 300 millió forintot juttat a több telephelyen működő intézménynek az informatikai hálózatfejlesztés felgyorsítására. Az SZIE ugyanakkor saját erőforrásokat is fordít elsősorban a budai campus leromlott épületegyüttesének és infrastruktúrájának a feljavítására. Ebből a célból az Oktatási Minisztériumnak (OM) értékesítésre átad két olyan ingatlant, amelyet nem használ, és a későbbiekben sem áll szándékában hasznosítani. Kiemelte: az említett ingatlanok eladásából befolyó összegeket száz százalékban visszafordítják a budai campus fejlesztésére és a rekonstrukciós munkálatokra.
A fejlesztés második ütemében az OM további 1,6 milliárd forintot juttat az egyetemnek oktatóterek bővítésére és fejlesztésére. Ezenkívül az SZIE megvizsgálja, miként válthatók ki további ingatlanok úgy, hogy a képzés és az érintett szervezeti egységek munkafeltételei javuljanak, ugyanakkor erősödjék az intézmény oktatási és tudományos versenyképessége – jelezte a rektor. Elmondta: ezek után az egyetem saját maga értékesítheti azokat az ingatlanokat, amelyek kiegészíthetik a fejlesztés anyagi alapját. Az SZIE hat campusának számos ingatlanja szóba kerül, hiszen nagyon fontos, hogy koncentrálják az erőforrásokat. Ebben a kormányzat olyan segítséget kínál, hogy támogatja, illetve engedélyezi az egyetem használatában lévő, de a fejlesztés szempontjából szóba nem kerülő ingatlanok értékesítéséből befolyó összegek egyetemfejlesztésre fordítását.
A fejlesztési célkitűzések között említette, hogy bár az egyetem középtávon többcampusú marad, a gazdaságosabb működéshez koncentrálja, átcsoportosítja az erőit. A hatalmi szó helyett érdekeltté kell tenni a feleket abban, hogy megértsék: a cél a tanszékek megszüntetése helyett a nagy műhelyek létrehozása, amelyek akár több helyszínen is lehetnek, de együttműködnek. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyetem enélkül tönkremegy, és akkor azok sem maradhatnak meg, akik „kivárásra játszanak”, vagy csak a „névtáblát akarják átfesteni”.
Fel kell ismerni a haladás történelmi esélyét és annak a veszélyes következményeit, hogy ha a végsőkig küzdenek például egy háromfős tanszékért. Ezek nem versenyképesek, nem hatékonyak, nem lesz jó pályázatuk, mert nincs meg hozzá a kritikus szellemi tömeg és a szükséges infrastrukturális biztonság – jelezte.
Példaként említette, hogy két kar esetében végre visszhangra talált az együttműködést szorgalmazó vezetői biztatás, és a tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési kar az Ybl Miklós műszaki főiskolai karral belső integrációra készül. Indul a közös településmérnöki szak, s ez többek között azzal az előnnyel jár, hogy a legjobb főiskolai tanárok egyetemi oktatókká válhatnak, emellett lehet doktori programjuk is.
A rektor véleménye szerint a Szent István Egyetemen mindenkinek közös érdeke, hogy Budapesten is megőrizzék a pozíciójukat, mert ez erősíti az intézményt. Úgy véli azonban, hogy a szétszórt, nem kihasznált, rosszul működő objektumokat „el kell felejteni”. A távlati elképzelésükről kifejtette: a látókörükben egy gödöllői Szent István egyetemi városrész képe körvonalazódik, amely szervesen kapcsolódik Gödöllőhöz. A Szent István Egyetem azonban a mostani karok elhelyezkedésének megfelelően Budáé, Pesté, Zuglóé, Gyöngyösé és Jászberényé is.
hunyadi sorozat
Elképesztő magyar siker: a Hunyadi-sorozat főszereplője egy világmárka új arca lett
