Nemrég egy országos közigazgatási konferencián Stumpf István kancelláriaminiszter arról beszélt, hogy megfigyelhető egy „kvázi járásodási folyamat”, ugyanakkor a Magyar Tudományos Akadémia pécsi székhelyű regionális kutatóközpontjának munkatársai is arra figyelmeztetnek: a vidékfejlesztésben jóval hangsúlyosabb szerepet kell kapniuk a városoknak. Ön hogy látja?
– Az önkormányzati törvénynyel eleve egy település-központú struktúra alakult ki, a városok fejlesztése pedig nemzetgazdasági és egyben európai uniós érdek. Elég csak arra emlékeztetni, hogy a fejlesztésekhez, a beruházásokhoz szükséges pályázati pénzekhez elsősorban a városok jutnak hozzá. A megyei önkormányzat ma csupán intézményfenntartó, szociális és gyermekotthonokat, kórházakat, kollégiumokat működtet. Feladata nem több és nem kevesebb, és ez így helyénvaló. Településfejlesztési eszközei nincsenek, így voltaképpen településpolitikát sem tud megfogalmazni. Mindeközben a földrajzilag szervesen összetartozó települések, többnyire a volt járásokhoz tartozó községek újfajta szervesülése figyelhető meg. Az egykori járási székhely (város) „hozza össze őket” közigazgatási, gazdasági, kulturális központi szerepkörénél fogva.
– Egy város – kiváltképpen egy megyei jogokkal felruházott önkormányzat – eszerint nemcsak a közigazgatási határain belül élő polgárok ellátásáért felelős, hanem jórészt a város környékiekért, a vonzáskörzetében élőkért is?
– Igen. Hadd említsem Kaposvár példáját. Közép-Somogyból, az egykori kaposvári járás 75 településéről ide járnak be általános és középiskolába a diákok, itt kapnak kollégiumi ellátást, Kaposvár zeneiskolájában tanulnak, a városi könyvtárat látogatják. A felnőttek ügyeit az itteni okmányiroda intézi, gyám- és építéshatósági ügyekben is a kaposvári városházán lévő irodákat keresik fel, hogy csak néhányat említsek.
– A város korszerű bevásárlóközpontját sem csupán a hetvenezres helyi lakossághoz méretezték, hanem az egykori járáséhoz, és az ipari beruházások is számolnak a környékbeli munkaerővel.
– Hamarosan megnyílik a város harmadik ipari parkja is, új létesítményünk, a NABI észak-amerikai járműgyártó cég városi autóbuszokat összeszerelő üzeme másfél éven belül újabb ezer embernek ad munkát. Három év alatt 3500 új munkahelyet létesítettünk Kaposvárott, és azzal, hogy a városon belül hatszázalékosra csökkentettük a munkanélküliek arányát, a környező falvak foglalkoztatási helyzetét is javítottuk. Öt-hat éven belül piaci értelemben teljes foglalkoztatottságot ígérhetek a város lakóinak és az eddiginél is jobb elhelyezkedési lehetőséget azoknak a környékbelieknek, akik Kaposvár ipari üzemeiben, az itteni kereskedelmi és szolgáltatószektorban helyezkednek el.
– Év eleje lévén kérünk egy gyorsmérleget. Mivel gyarapodott Kaposvár 2001-ben, és miért nevezi a múlt esztendőt az áttörés évének?
– Először is szeretném leszögezni: Kaposvár nem „erőltetett menetben”, hanem dinamikusan fejlődik. A gazdasági tárca lakásépítési pályázatán elnyert pénzből 2001-ben átadtunk a rászorulóknak 69 önkormányzati bérlakást, idén újabb 280 épül. A városkörnyék közlekedési helyzetét is jelentősen javítja az a 16 milliárdos költséggel épült elkerülőút, amely a majdani M9-es része lesz, és utat nyit az M7-esre, az M65-ös négysávos gyorsforgalmi pedig Pécset és Kaposvárt „hozza majd közelebb egymáshoz”. Mint ismeretes, zöld jelzést – és területfejlesztési tanácsi pénzt – kapott a taszári repülőtér polgári célú hasznosítása. A 70 milliós millenniumi kiadásainkból közvetve a városkörnyék is gyarapodott: a megújult Berzsenyi és az Európa park padjain délutánonként a környező falvak lakói is megpihennek, és a távolból is jól látható Kecel-hegyi apostoli kettős kereszt sem csak a helybelieket gyönyörködteti. A múlt esztendőben 46 középületre, infrastrukturális létesítményre és családi házra került fel az „Épült a millennium évében” tábla.
– Kaposvár nem begombolt nyakú város. Együtt lélegzik a környékbeli településekkel, osztozik azok örömeiben és gondjaiban, segíti megoldani problémáikat. Amikor azzal vádolnak – vagy azért dicsérnek –, hogy minden, a településeknek is fontos pályázati kiírásról pontos információim vannak, és hogy ennek tulajdoníthatóan – no meg az állítólagos „politikai hátszelet kihasználva” – dől a pénz a somogyi megyeszékhelyre, akkor nem szoktam felsorakoztatni azokat az előnyöket, amelyeket a város határain kívül élők élveznek mindabból, amit a csőlátók csak Kaposvár előnyeként emlegetnek. Biztos vagyok abban is, hogy a város ez évi beruházásai, fejlesztései ugyanúgy szolgálják a 75 település alkotta megyerész érdekeit, mint az eddigiek.
origo.hu
Tüntetők várták Balatonalmádiban Magyar Pétert, aki a testőreiről és a külföldi támogatásról is hazudozott - videó
